Meglehetős kavalkád fogadja a belpolitika iránt érdeklődőket, ha a parlamenten kívüli alakulatok világát akarják megérteni. A legerősebb szervezet egyértelműen a tavaly októberben megalakuló Bajnai-párt, azonban a szervezet azóta többször elmondta, hogy nem akar önállóan indulni, mindenképpen ellenzéki szövetségben szeretne részt venni. Szintén az újdonság erejével hatott a Magyar Szolidaritás Mozgalom megjelenése, amely mostanra ugyancsak beállt az Együtt 2014 ernyője alá.
2010-ben az ötszázalékos küszöb alatt legjobban az MDF szerepelt, amely Dávid Ibolya és a teljes pártvezetés lemondása után átalakult Jólét és Szabadság Demokratikus Közösségé, de a Bokros Lajos elleni hadjáratot leszámítva nem tudott semmit fölmutatni. A JESZ 2014-ben minden bizonnyal nem fogja elérni a küszöböt, hasonlóan az utóbbi időben alakult liberális alakulatokhoz. A Munkáspárt és a 2010 után alakult 4K! a csalódott baloldali szavazókat szeretné megnyerni, de eddig nem sok siker koronázta a tevékenységüket.
Paár Ádám szerint jelen pillanatban a parlamenten kívüli pártok közül egyedül a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014-nek van esélye arra, hogy bejusson a következő Országgyűlésbe. A Méltányosság Politikaelemző Intézet munkatársa úgy látja, hogy a három elemből álló alakulat (Haza és Haladás Alapítvány, Szolidaritás és az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért) jó esélyekkel indul a következő voksoláson, főleg ha összefog az MSZP-vel. A többi kis párt, a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom, a Fodor Gábor nevével fémjelzett Liberálisok és az Ungár Klára vezette Szabad Emberek Magyarországáért – Liberális Párt jóval kisebb esélyekkel indul, mivel ezek az alakulatok nagyjából ugyanarra a szavazói rétegre pályáznak, tette hozzá Paár.
A szakértő úgy látja, az elmúlt években az ellenzék nem tudta kihasználni azt a lehetőséget, ami a kétharmados többségre támaszkodó kormányzásban rejlett. „A jelenlegi kabinet rendkívül nagy megszorításokat eszközölt, és növekedett az emberek létbizonytalansága, a kormányellenes erőknek mégsem sikerült igazából áttörniük.” Ennek oka, hogy az előbb említett kis pártok túlságosan is Budapestre, a nagyvárosokra és a fejlettebb régiókra koncentrálnak a falusias-leszakadó területekkel szemben – fogalmazott Paár Ádám. Az már korábban bebizonyosodott, hogy Budapestről nem lehet választásokat nyerni és leváltani a kormányt, tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt, hogy a liberális pártok olyan értelemben jól érzékelik a helyzetet, hogy Magyarországon van intellektuális töltete a liberális politikának, és lenne támogatottsága egy olyan liberális erőnek, amely az elvont kérdések helyett elsősorban szakpolitikai ügyekre próbálna fókuszálni. Ha ezek az erők valamilyen formában együttműködnének, akkor az valamilyen mértékben mozgósítaná a liberális tábort, de nekik az LMP-vel is versenyezniük kell. Ez olyan meccs, ahol nemcsak a kormánnyal, hanem egymással is versenyeznek – vélekedett az elemző. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy a kis liberális alakulatok Bajnaival fognak majd össze.
A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa arra számít, hogy a választási rendszernek a többségi elv irányában való elmozdulása nem kedvez a kis pártoknak. A kampányfinanszírozás szempontjából fontos lesz a vállalkozói rétegekkel való kapcsolat, de az új törvény nem fogja kiszűrni a korábbi anomáliákat – tette hozzá. Paár szerint számottevő fehér foltot jelent a magyar állampolgárságot felvett külföldön élők szavazati joga, mivel nem lehet pontosan tudni, hogyan voksolnak majd. Úgy látja, hogy talán egy egységes liberális pártnak van esélye arra, hogy Szlovákiából elnyerjen voksokat, mivel ott 2010-ben a liberális Szabadság és Szolidaritás párt a harmadik legnagyobb parlamenti erővé vált, és a Bugár Béla vezette Híd-Most is liberálisnak tekinthető, de mindez egyelőre csupán találgatás.
Az ellenzék és benne az MSZP világos kudarcát mutatja, hogy a Fidesznek az elmúlt fél évben sikerült bővítenie a szavazótáborát – hangsúlyozta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, aki a szocialista párt 2013. évi első féléves teljesítményét értékelte. A politológus portálunknak arról is beszélt, hogy az ellenzéki összefogás valóban nem könnyű kérdés.
A Jobbik további radikalizálódása igenis valós veszély, mivel a párt kampányüzemmódba kapcsolt, ami részben az elmúlt időszak kudarcainak az eredménye – mondta Varga Áron, a Policy Solutions elemzője a radiális politikai erőről. Szerinte a Jobbik a 2010 és 2013 közötti kilépések ellenére is meglehetősen egységesnek látszik, főként ami Vona Gábor vezető pozícióját illeti.
Nem vált az ellenzéki oldal meghatározó erejévé a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választói szövetség az elmúlt fél évben, miközben nevet is kellett váltaniuk. Böcskei Balázs szerint az egész korszakváltás paradigmáját beárnyékolja a miniszterelnök-jelölti „casting”.
