Nem sikerült az ellenzék meghatározó erejévé válnia a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014-nek 2013 első félévében, pedig a tavaly október 23-i színrelépésének ez volt az egyik legfőbb célja. A volt miniszterelnök alakulata először a legkisebb parlamenti ellenzéki szereplőt vette célba, de kétszeri nekifutásra sem sikerült az LMP-t elfoglalnia. Annyit azonban elért az Együtt 2014 vezető köre, hogy a pártból kiléptesse a Karácsony Gergely-Jávor Benedek tengelyt, akik azonnal csatlakoztak Bajnaiékhoz Párbeszéd Magyarország néven.
Az alakulat számára elsőrendű szempont volt, hogy minden alkalmat megragadjanak arra, hogy erősebbnek mutassák magukat a szocialista pártnál. Különféle felmérések többször is azt közölték, hogy a bizonytalanok körében Bajnai magasabb támogatottságnak örvend, mint Mesterházy, de a nyár elejére ez a különbség is eltűnt. Az Együtt 2014 egyetlen időközi választáson szállt ringbe, a jelöltjük függetlenként indult, azonban így is a második helyen futott be Dunakeszin messze lenyomva az MSZP-t.
Bajnaiék számára az egyik legfontosabb helyi szervezeteik létrehozása volt, amiben egykori SZDSZ-es töredékeket is bevontak, például Szegeden és Kaposváron. Mindezek ellenére országjárásukat meglehetősen alacsony érdeklődés kísérte, és a Millenárison tartott zárórendezvényük is elég vérszegényre sikeredett. A közvélemény-kutatások alapján egyértelműen látszik, hogy júniusra a Bajnai-párt és az MSZP közti versenyt az utóbbiak kiütéssel nyerték. Bár a tárgyalások megkezdődtek a szocikkal, arról, hogy az esetleges ellenzéki összefogásban mekkora aránnyal képviselteti majd magát az időközben kényszerűségből Korszakváltók Pártja nevet felvett alakulat, egyelőre semmit sem lehet tudni.
Alapvető kérdés volt az ellenzéki mozgásokat illetően, hogy az Együtt 2014 megjelenése növeli-e az oldal szavazóit, vagy csak a már meglévő szavazók újraelosztása történik majd – mondta el Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzője. Ehhez képest a tavaly októberi számokhoz képest most alsó hangon 250 ezerrel több szavazója van az ellenzéki oldalnak – tette hozzá. Az Együtt 2014–PM a legnagyobb mértékben erősödő ellenzéki szereplő 2010 óta, nulláról a mostani 600 ezer főre növelte támogatottságát. Ekkora növekedésre az ellenzéki oldalon az elmúlt években nem mutatkozott példa – vélekedett a szakember.
Böcskei szerint a korszakváltás kifejezésnek mind szakpolitikailag, mind politikailag jóval többet kell jelentenie, mint amit az MSZP és a többi ellenzéki párt képvisel. Ehhez képest azt látjuk, hogy ennek politikailag fogyaszthatóbbá tételével, illetve a különbségek megjelenítésével még adós a választási szövetség – tette hozzá. Az IDEA szakértője ugyanakkor úgy látja, az egész korszakváltás paradigmát beárnyékolja a miniszterelnök-jelölti casting. Az MSZP-nek érdeke, hogy erre próbálja meg leszűkíteni a kérdéskört, holott ezen felül is vannak politikai különállások a két szövetségi tömb között.
A szavazók ebből még kevesebbet látnak, de a következő hónapok kérdése lesz, hogy ezek a különállások mennyiben jelennek meg, s ha igen, milyen mértékben lesznek meghatározóak – mutatott rá a politológus. Különösen Bajnai azon kijelentésének fényében, hogy az Együtt 2014–PM azokat is meg kívánja szólítani, akik nem szeretik a narancsot, de ettől még nem kedvelték meg a szegfűt. Ennek érdekében viszont szükséges lehet különbözőségeket felmutatni a szocialistákkal szemben – fejtette ki a szakember.
Böcskei úgy látja, szövetségi tömbökben érdemes kezelni az ellenzéki szereplőket. Két szövetségi tömbről beszélünk (MSZP és köre, valamint Együtt 2014–PM), s az bizonyos, hogy kooperációra szükség van a választási rendszer miatt. A fő kérdés, hogy melyik együttműködési forma a leghatékonyabb a kormányváltás érdekében – hangsúlyozta a szakértő.
A közös lista az egyik opció, míg a másik, hogy egyéni szinten megegyeznek, de külön listák vannak. Az viszont egyelőre nem látszik, melyik lesz a nyerő – mondta Böcskei. Ma nem tudunk egyértelmű választ adni arra, melyik lenne a leghatékonyabb megoldás, ha ugyanakkor nem működnének együtt ezek a szervezetek semmilyen szinten, a kormányváltás esélye szinte bizonyosan elszállna – mutatott rá az IDEA szakértője.
Böcskei arról is beszélt, hogy a PM a saját értékeit át tudta vinni a szövetségbe, pedig első körben lényegesen nagyobb különbségek mutatkoztak a gazdasági- és társadalompolitikai kérdésekben Bajnaiék és Jávorék között. Ugyanakkor mindkét fél kompromisszumkényszerben volt. Bár a választási szövetségen belül a PM a kisebb szereplő, de például aktivitás, ügyérzékenység és médiaképesség tekintetében továbbra is markánsan képesek megjeleníteni magukat – zárta szavait.
Az ellenzék és benne az MSZP világos kudarcát mutatja, hogy a Fidesznek az elmúlt fél évben sikerült bővítenie a szavazótáborát – hangsúlyozta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, aki a szocialista párt 2013. évi első féléves teljesítményét értékelte. A politológus portálunknak arról is beszélt, hogy az ellenzéki összefogás politikailag valóban nem könnyű kérdés.
