Választás 2014: már Bokros Lajosból sem lehet megélni

Nem sok esélye van annak, hogy a parlamenten kívülről új erők tömege jusson be a parlamentbe a következő választásokon.

Bő egy évvel a 2014-es parlamenti választások előtt egyre többen beszélnek arról, hogy mely erőknek lehet esélye arra, hogy a következő Országgyűlésben helyet foglaljanak. A 2010-es választás abból a szempontból is egyedülálló volt, hogy 1990 után két új erő is bekerült a parlamentbe, így sokan találgatnak arról, hogy ez megismétlődhet-e. A mostani helyzet különlegessége, hogy bár az Országgyűlésben vannak képviselői a Demokratikus Koalíciónak, az LMP-nek és a Párbeszéd Magyarországnak is, de frakcióval nem rendelkeznek, így bizonyos szempontból ők is parlamenten kívüli erőknek tekinthetők.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a mostani parlamenti pártok közül csupán a Fidesz–KDNP, az MSZP és a Jobbik lehet biztos abban, hogy tagja lesz a következő parlamentnek. Az Együtt 2014 Választói Szövetség meglehetősen furcsa helyzetben van, mivel bár támogatottsága az 5 százalékos küszöb fölött van, de várhatóan nem fognak önállóan indulni, hanem valamilyen baloldali koalíció részeként. Az új egyfordulós arányos választási rendszer mindenképpen kikényszeríti, hogy az azonos oldalon állók szövetségbe tömörüljenek, így jövő áprilisig még sok mozgás várható.

Nyilván nehéz a helyzetük, kevés az erőforrásuk és a nyilvánossághoz való hozzáférésük is korlátozott, így elsősorban nagy akciókkal tudják magukra fölhívni a figyelmet a parlamenten kívüli pártok – mondta el az mno.hu-nak Lánczi Tamás, a Századvég elemzője. Úgy látja, hogy a jelenlegi felmérések szerint a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014-nek van a legnagyobb esélye bekerülni a parlamentbe. A soraik között helyet foglaló személyeknek már van egy jelentős előéletük. Konkrétan korábbi balliberális kormányokban vezető szerepet töltöttek be, így sokkal jobban fel tudják magukra hívni a figyelmet, és van külső anyagi segítségük is, amire a jövőben is számíthatnak – tette hozzá.

A szakértő szerint a pártfinanszírozási törvény várható módosítása előtt nem valószínű, hogy érdemes az egy százalékot megcélozni, (hiszen nem lehet tudni, hogy jár-e majd érte állami támogatás), így inkább azt érdemes vizsgálni, hogy kik azok, akik képesek lesznek megugrani a parlamenti bejutási küszöböt.

– Minimális esélyt látok azon erők parlamenti bejutására, akik nem rendelkeznek képviselővel a parlamentben – erről már Kiszelly Zoltán politológus beszélt az MNO-nak. A szakértő szerint ennek az egyik legfőbb oka az egyfordulós választási rendszer, ahol előre kell megkötni az alkukat, és mivel ezek az erők nem rendelkeznek mérhető támogatottsággal, így nincsen vonzerejük, nem tudják „beárazni őket”.

A politológus úgy vélekedett, korábban a parlamenten kívüli, de egy százaléknál erősebb pártoknak (MIÉP, Munkáspárt, FKGP) volt esélyük arra, hogy megszorongassák az Országgyűlésben lévő erőket a bejutást illetően. Az MDF jogutódja gyakorlatilag csak Bokros Lajosból él, az ellene való támadás az, ami a politika iránt érdeklődők számára a Jólét és Szabadságból megmaradt – tette hozzá. „Az MDF bevezetett márkanév volt, míg nagy kérdés, hogy az új alakulat mennyire lesz képes megismertetni magát.”

Speciális volt a 2006–2010 közötti helyzet a parlamenten kívüli erők számára, mivel összeomlott a kormányzó baloldal, és az őszödi beszéd hatására egy nagyon erős erózió indult el, amit csak fokozott a 2008-as népszavazás és a 2009-es európai parlamenti választás – vélekedett Lánczi. Az elemző úgy látja, ez a folyamat a 2010-es választásokon tetőzött be. „Folyamatosan mállott szét az MSZP és az SZDSZ szavazóbázisa, amin a Jobbik és az LMP fel tudott nőni.”

A baloldali blokk szétesése egyidejűleg jelentette az MSZP hagyományos törzsbázisának fogyatkozását és az SZDSZ eltűnését – fejtette ki a Századvég elemzője. Az LMP inkább a volt SZDSZ-es liberális szavazatok, míg a Jobbik a szélsőséges irányba forduló vidéki szocialista szavazók révén tudott bekerülni az Országgyűlésbe – tette hozzá. Lánczi szerint ilyen helyzet most nincsen, ebből a szempontból nem várható hasonló áttörés 2014-ben.

Kiszelly rámutatott arra, hogy a korábbi ciklushoz hasonlóan most is vannak nagy mozgások a politikai térben a T. Házon kívül, amit jól mutat az Együtt 2014 és más erők megjelenése. A 4K!, a Szolidaritás, a Milla egyrészt egy civil arcéllel próbálkozik, míg a korábban megjelenő erők (Jobbik, LMP) más rétegeket próbált megszólítani, de most a választási törvény szabályai az első forduló előtti összefogást sürgetik.

Azokat az erőket (LMP, Párbeszéd Magyarországért, Demokratikus Koalíció), amelyek nem rendelkeznek parlamenti frakcióval, a legjobban a hasznos szavazat elve veszélyezteti – vélekedett a szakértő. Ezeknek a kis pártoknak a szavazói nagy arányban voksolnak az esélyes alakulat jelöltjeire, így mindenképpen olyan alkut kell kötniük, hogy egy összefogásban úgy jelenjenek meg, mint egy integráció része – tette hozzá. Ismert, hogy a PM és a DK szavazói adott esetben inkább a szocialistákra voksolnának a kormány leváltása érdekében, mint az „anyaegyesületükre” – fejtette ki a politológus.

„Az Együtt 2014 már eddig is igyekezett, hogy friss politikai erőként mutassa be magát, de az elmúlt időszak világosan bebizonyította, hogy ez a stratégia nem sikerült” – fogalmazott Lánczi. Ebben szerepe volt a civilek által indított emlékeztetőkampánynak, valamint annak, hogy nagyon közel van a 2010 előtti időszak, amelynek negatív megítélése a közvélemény-kutatások szerint semmit sem javult – hangsúlyozta a Századvég elemzője. A 2010 előtti kormányzás árnyéka rávetül Bajnaira és az E14-re, ami miatt a mozgalom nem tudta betölteni az eredeti célkitűzését, nem tudott ernyőszervezetté válni, így el kell kezdeniük egy hagyományos pártéletet – vélekedett Lánczi.

A politológus szerint azon erők, amelyek benn vannak a parlamentben, de nem rendelkeznek frakcióval, nagyon eltérő helyzetben vannak. Sok függ attól, hogy lesz-e baloldali integráció, amely Lánczi szerint idővel biztosan létre fog jönni, már csak a választási matematika szabályai miatt is. Az összefogás esetében a frakcióval nem rendelkező, de pártszínezettel bíró erők valószínűleg részesei lesznek ennek a baloldali integrációnak, bár nem biztos, hogy önálló pártként, hanem egyénenként – tette hozzá.

Kiszelly szerint az ötszázalékos küszöb elérésére leginkább az LMP-nek van esélye, míg a többiek ebben sem bízhatnak. Természetesen a regionális politikai erők is szeretnének részt venni valamelyik politikai koalícióban, amelyik megméreti magát a választáson, éppen ezért jelent meg Bajnai évértékelőjén Gyenesei István, aki Somogy megyében bír jelentős pozíciókkal – mondta Kiszelly.

Lánczi úgy látja, az LMP eddig inkább okosnak tűnő taktikával kimaradt a baloldali összefogás tematikából, ami azt jelenti, hogy egy kötetlen vegyérték, így eldöntheti, hogyan indul majd a következő választáson. „Az LMP egy bevezetett márkanév, és mivel sok a bizonytalan szavazó, így a körükből ügyes taktikával sok embert tud majd gyűjteni az ökopárt” – vélekedett a Századvég munkatársa.