Fodor elmondta: az október 23-ai békemenet közel ugyanakkora tömeget tudott mozgósítani, mint a korábbiak, így elmondható, hogy a kormány melletti kiállás továbbra is jelentős. Az ezúttal is határozott kormányfői beszédben a kölcsönös bizalom és a nemzeti érdek üzenete húzódott meg. A kölcsönös bizalom jelentősége a politikai elemző szerint abban áll, hogy a kormányfő szerint Magyarország kizárólag akkor képes leküzdeni a kiszolgáltatottságot, ha mindenki közösen tesz e célért és nem áll meg félúton.
Az is kiderült a beszédből, hogy a józan nemzeti érdekek melletti kiállás nem jelent EU-ellenességet – tette hozzá. A kormány Európa-képe ugyanis egyértelműen a közös játékszabályok betartásán, de egyúttal a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, valamint a kettős mérce alkalmazásának elutasításán alapszik. Az „idegenek általi kormányzás” kritikájának címzettje Bajnai Gordon lehet, akiről korábban sokszor elhangzott, hogy külföldi anyagi és szellemi támogatással rendelkezik – ismertette a Nézőpont Intézet elemzője.
Kiszelly Zoltán politológus: Nagyságrendekkel többen vettek részt a kormányoldal által szervezett békemeneten. A Fidesz az ellenzékhez képest ma is sokkal egységesebb, a megjelentek száma pedig visszaigazolja a közvélemény- kutatások eredményeit. Orbán Viktor célja egyértelműen a kormánypártok szavazóinak a megtartására irányult. Beszéde antikommunista volt, ugyanakkor a miniszterelnök jelentős részben eurokritikát is megfogalmazott.
Ágh Attila politológus: Bajnai Gordon színre lépése viszont szolgált újdonsággal. A volt kormányfő először beszélhetett tömeggyűlés résztvevői előtt, és bizonyította, hogy képes hatásosan megszólítani ennyi egybegyűltet is. Szónoklatának tartalmilag leglényegesebb eleme a korszakváltás sürgetése volt. Bajnai Gordon azzal együtt, hogy bírálta az összes, a rendszerváltozás után hivatalban volt kabinetet, markáns különbséget tett a 2010 előtti nyolcéves szocialista kormányzás, valamint a Fidesz elmúlt kétéves regnálása között. Ezzel a megközelítéssel Bajnai közeli álláspontra került a Millával és a Szolidaritással a múlt bírálata kapcsán.
Mráz Ágoston Sámuel elemző, Nézőpont Intézet: a volt kormányfő Együtt 2014 nevû politikaimozgalom-alapítása
erőtlennek bizonyult, beszédéből alig lehetett megtudni valami újat, és azt sem fejtette ki, hogyan képzeli a 2010 után széttöredezett baloldal összefogását. Ehelyett az összes bizonytalan választó megszólítását tűzte feladatául, amelybe a jobboldalból kiábrándultakat is belefoglalta. A mozgalom létrehozásával az MSZP lett Bajnai legnagyobb ellenfele. A baloldaliak reménységének bemutatkozója nem váltotta be a hozzá fûzõdõ, hetek óta épülő reményeket.
(Magyar Nemzet)