Fodor elmondta: az október 23-ai békemenet közel ugyanakkora tömeget tudott mozgósítani, mint a korábbiak, így elmondható, hogy a kormány melletti kiállás továbbra is jelentős. Az ezúttal is határozott kormányfői beszédben a kölcsönös bizalom és a nemzeti érdek üzenete húzódott meg. A kölcsönös bizalom jelentősége a politikai elemző szerint abban áll, hogy a kormányfő szerint Magyarország kizárólag akkor képes leküzdeni a kiszolgáltatottságot, ha mindenki közösen tesz e célért és nem áll meg félúton.
Az is kiderült a beszédből, hogy a józan nemzeti érdekek melletti kiállás nem jelent EU-ellenességet – tette hozzá. A kormány Európa-képe ugyanis egyértelműen a közös játékszabályok betartásán, de egyúttal a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, valamint a kettős mérce alkalmazásának elutasításán alapszik. Az „idegenek általi kormányzás” kritikájának címzettje Bajnai Gordon lehet, akiről korábban sokszor elhangzott, hogy külföldi anyagi és szellemi támogatással rendelkezik – ismertette a Nézőpont Intézet elemzője.
Kiszelly Zoltán politológus: Nagyságrendekkel többen vettek részt a kormányoldal által szervezett békemeneten. A Fidesz az ellenzékhez képest ma is sokkal egységesebb, a megjelentek száma pedig visszaigazolja a közvélemény- kutatások eredményeit. Orbán Viktor célja egyértelműen a kormánypártok szavazóinak a megtartására irányult. Beszéde antikommunista volt, ugyanakkor a miniszterelnök jelentős részben eurokritikát is megfogalmazott.
Ágh Attila politológus: Bajnai Gordon színre lépése viszont szolgált újdonsággal. A volt kormányfő először beszélhetett tömeggyűlés résztvevői előtt, és bizonyította, hogy képes hatásosan megszólítani ennyi egybegyűltet is. Szónoklatának tartalmilag leglényegesebb eleme a korszakváltás sürgetése volt. Bajnai Gordon azzal együtt, hogy bírálta az összes, a rendszerváltozás után hivatalban volt kabinetet, markáns különbséget tett a 2010 előtti nyolcéves szocialista kormányzás, valamint a Fidesz elmúlt kétéves regnálása között. Ezzel a megközelítéssel Bajnai közeli álláspontra került a Millával és a Szolidaritással a múlt bírálata kapcsán.
Mráz Ágoston Sámuel elemző, Nézőpont Intézet: a volt kormányfő Együtt 2014 nevû politikaimozgalom-alapítása
erőtlennek bizonyult, beszédéből alig lehetett megtudni valami újat, és azt sem fejtette ki, hogyan képzeli a 2010 után széttöredezett baloldal összefogását. Ehelyett az összes bizonytalan választó megszólítását tűzte feladatául, amelybe a jobboldalból kiábrándultakat is belefoglalta. A mozgalom létrehozásával az MSZP lett Bajnai legnagyobb ellenfele. A baloldaliak reménységének bemutatkozója nem váltotta be a hozzá fûzõdõ, hetek óta épülő reményeket.
(Magyar Nemzet)
Bajnai nem tud szakítani a múlttal
Bár Bajnai igyekezett integratív politikai célokat felvázolni, továbbá nem csak a baloldal híveihez, hanem a kiábrándultakhoz és bizonytalanokhoz is szólt, mégis úgy tűnt, hogy nem érzi át e kitalált szerepet – mondta Fodor. Erőtlen beszéde ellenére látható, hogy a baloldali értelmiség és a megjelent szimpatizánsok a volt kormányfőt tartják a „legkisebb rossznak” a baloldal lehetséges miniszterelnök-jelöltjei közül – tette hozzá a szakember.
A szakértő szerint a baloldali egység viszont nem egyértelmű e kérdésben. A Gyurcsány-Bajnai korszakot elutasító LMP számára biztos felmorzsolódáshoz vezethet, míg a pozícióit erősítő Mesterházy Attila részéről taktikai hiba lenne idő előtt beállni Gyurcsány Ferenc volt gazdasági minisztere mögé – hangsúlyozta Fodor.
Nem tisztázta a felelősségét
A Bajnai által bejelentett új politikai mozgalom az MSZP vezetőivel szembeni későbbi politikai alkuk miatt fontos, az új választási rendszerben ugyanis szervezet nélkül semmiképp nem lehet komoly eséllyel elindulni. Ez további kérdéseket vet majd fel e pártok között, így a „veszekedő baloldal” képét kár lenne idő előtt elfelejteni – fejtette ki a politikai elemző.
Fodor szerint azzal, hogy a volt kormányfő megpróbálta kisebbíteni az általa is meghatározott Gyurcsány-kormány hibáit, továbbra sem tisztázta saját kormányzati felelősségét. A választók többségének szemében a múlttal való szakítás elmaradása miatt egy esetleges Bajnai-kormányzástól remélt „változás” ezért egyelőre csak a „visszatérés” képét mutatja a 2010-ben megbukott viszonyokhoz. A baloldali értelmiség vágyai ellenére így a választók joggal gondolhatják azt, hogy Magyarország többet érdemel annál, semmint hogy egy magára, mint a „legkisebb rosszra” tekintő személy kormányozza 2014 után – zárta szavait a szakértő.
Kifáradt a Jobbik?
Akárhogyan is nézzük az Együtt 2014 mozgalom egy választási párt, bárminek is nevezik az alapítói – mondta el Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Úgy tűnik, Bajnai Gordon nem fog az MSZP mögé beállni, de ebből még lehet szövetség is – tette hozzá a szakértő. Szerinte a volt miniszterelnök egyértelműen az ellenzékiségre apellál, valamint a kormányból kiábrándult szavazókat kívánja megszólítani. Úgy látja, a mozgalom még időben hirdette meg a megalakulását, mivel a jövő szeptemberi regisztrációs kampányig még van elég idő, hogy a szélesebb közvélemény is megismerje őket.
A politikai elemző annak a véleményének is hangot adott, hogy a Jobbik tiltakozása egyértelműen csalódás volt, és az is furcsa volt, hogy megosztották az erőiket. „Egy nyugdíjaskoncertre emlékeztetett a Deák téri rendezvény.” Kifogyni látszik a lendület a radikális pártból, de ebből például a hétvégi tiszavasvári időközi választásra vonatkozóan nem lehet messzemenő következtetést levonni – vélekedett Filippov. A békemenet kapcsán úgy fogalmazott, hogy nem akar számháborúba bocsátkozni, de annyi biztos, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki rendezvényen tömegek vettek részt.
