Pálffy Ilona közölte, hogy a köztársasági elnök dönt majd arról, hogy az uniós képviselőkre és a hazai parlamenti képviselőjelöltekre ugyanazon a napon lehessen voksolni. Elmondta, csak annyi bizonyos, hogy az uniós választást május 25-ére kell kitűzni, a parlamenti választás pedig az alaptörvény szerint áprilisban vagy májusban lehet. Továbbá az országgyűlési választás nem lehet húsvétvasárnap, vagyis április 20-án.
Közölte, hogy még folynak az egyeztetések a költségvetéséről, de becslése szerint választásonként legalább négymilliárd forinttal lehet számolni.
Pálffy Ilona az interjúban arról is beszélt, hogy az NVI már több közbeszerzési eljárást kiírt, és vannak nyertesek is, például a határon túli magyarok értesítésére a Magyar Postával szerződtek, s a levélben szavazók regisztrációjához szükséges szoftver szállítójával is megállapodtak.
Ebben az évben nagyjából két és fél milliárd forint előirányzattal gazdálkodhatnak, amelyből például a névjegyzékek összeállítására és a szavazatok összesítésére szolgáló informatikai beszerzéseket is finanszírozni kell. Pálffy közölte azt is, hogy a választások lebonyolításával összefüggő más kiadásokról korai lenne beszélni, hiszen a különféle nyomtatványok – egyebek között a szavazólapok és a jegyzőkönyvek – előállítására még nem írták ki a pályázatot, és az idei keretben sok egyéb tétel, így a helyi informatikai fejlesztések költségei és a 11 ezer szavazatszámláló bizottság tagjainak díjazása sem szerepel, ami szintén jelentős összeg lesz.
Azzal kapcsolatban, hogy a határon túliak levélben szavazásának lehetősége miatt az ellenzék máris vitatja a 2014-es választások tisztaságát, a Nemzeti Választási Iroda vezetője közölte: a levélszavazásnak van bizonyos kockázata, és kétségtelen, hogy ebben az esetben nagyobb felelősségük van az egyes embereknek, de azt gondolja, bízni kell bennük „Miért akarnának csalni? Tekintsük felnőttnek a választópolgárokat!” – fogalmazott Pálffy Ilona.
