Pokornit sok apró bosszúság borítja be

Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított – Pokorni Zoltán szerint.

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tanévnyitó szakmai konferenciáján tartott előadásában Pokorni Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy a 3200 iskolafenntartó önkormányzat helyébe lépett 198 tankerület mérete önmagában jó, az viszont már nem mindegy, hogy mekkora mozgásterük lesz.

Az oktatáspolitikus rámutatott: 300 ezer gyerek jár egyházi vagy alapítványi iskolákba, de ezek az iskolák még most sem tudják, hogyan finanszírozzák őket egy hónap múlva. Hozzátette: „tisztelet és becsület az átalakítás szenvedélyéért, de ártalmas az ilyen mértékű kiszámíthatatlanság”, mert emiatt „sok apró bosszúság borít be bennünket”.

Kiss János Tamás, a tankönyvkiadó vezérigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: az előírt határidőre, július 15-ére megérkezett az összes tankönyvük a könyvtárellátó kijelölt raktáraiba. Ehhez az kellett, hogy szűk egy hónap alatt gyártsanak le több millió tankönyvet.

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus azt mondta: a tananyag nem arra való, hogy a tanárok „leadják”, hanem arra, hogy a világ csodáira irányítsa rá a gyerekek figyelmét. A mai iskolarendszer a nyolcféle intelligenciából mindössze egyet, az értelmi intelligenciát méri, ez utóbbin belül pedig csak kettőt osztályoznak, a lexikális memóriát és a matematikai készséget.

Pokorni Zoltán véleménye szerint a mai magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémája jelenleg a szegregáltsága, mert nem képes a leszakadó tanulókat esélyhez juttatni, az egzisztenciális-kulturális különbségeket pedig konzerválja, sőt nem egy esetben még növeli is. Ennek okai között az eddig szétaprózott iskolarendszert, a kevés közfinanszírozott tanórát és a pedagógiai kultúra merevségét említette.

Szerinte pusztán törvénnyel nem lehet rávenni a módosabb középosztályt, hogy gyermekeit a kevésbé motivált iskolákban tartsa, ennek ellensúlyozására az a megoldás, hogy a kistelepüléseken is kellenek jó iskolák.

Utalt arra is, hogy a közfinanszírozott tanórák időtartama ma Magyarországon alig több mint a fele az amerikaiénak, ezért azok a magyar szülők, akik megtehetik, saját maguk finanszírozzák a különórákat. Ennek kiküszöbölésére meglátása szerint megfontolandó lehet a 9 évfolyamos alapiskola, és az egész napos iskola törvényben rögzítése is jó dolog, de nem történt érdemi lépés a rendszer kialakításában. Ezt a struktúrát 5-8 év alatt lehet felépíteni, hogy valós eredményeket érjenek el – állapította meg.

Pokorni Zoltán közölte: a pedagógus-életpályamodellnem teljes bevezetése okot ad a jogos kritikákra, de mégis nagyon fontos, hogy a tanárok megbecsültsége ezáltal nő. Emellett fontosnak nevezte a pedagógusok munkájának minősítését is, amit viszont nem mindegy, hogy miként végeznek. A minősítési rendszer csak akkor működik, ha azt a benne szereplők elfogadják – fűzte hozzá.

A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy az idén várhatóan 37, jövőre 172 milliárd forintos többletkiadást igényel a pedagógusbérek emelése – ez  egy, a kormánynak készített minisztériumi előterjesztésből derült ki. Pedagógus I. fokozatban a kezdő fizetés (végzettségtől függően) már ebben az évben 185, illetve 203 ezer forintra emelkedhet, egy harminc éve pályán lévő tanár pedig bruttó 263, illetve 288 ezer forintra számíthat. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint ez az idén átlagosan 34 százalékos növekedést, a továbbiakban pedig évente átlagosan tíz százalék pluszt jelent.