Ellenzéki seregszemlét tartott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Kiszelly Zoltán politológus, aki emlékeztetett rá: a két legesélyesebb ellenzéki párt, az MSZP és az Együtt–PM abban állapodott meg, hogy külön listán indulnak 2014-ben, és amelyik lista több szavazatot kap, az a párt adhatja a miniszterelnök-jelöltet. Kiszelly szerint Mesterházy Attila abban reménykedik, hogy a szocialistákat támogatják majd többen, így ő lehet a jelölt. A politológus kifejtette: a közvélemény-kutatások szerint a szocialisták jobban állnak, mint az Együtt–PM, Bajnaiék szempontjából pedig további probléma, hogy a parlamenti küszöb esetükben 10 százalék, hiszen pártszövetségként indulnak a választáson.
Ehhez képest „jelenleg 6-7 százalék körül mozog a támogatottságuk, elsőként ezt kellene átlépni, majd ezt követően utolérni és megelőzni az MSZP-t” – mutatott rá. A szakértő úgy látja, hogy az ellenzék – és ezzel együtt a kormányváltás – esélye csökkent azáltal, hogy nem sikerült közös listában megállapodni, hiszen így „nem a Fidesszel, sokkal inkább egymással versenyeznek majd”.
Bajnai ambícióival kapcsolatban megjegyezte: eddigi pályája és nyilatkozatai azt jelzik, hogy ő is miniszterelnök-jelölt szeretne lenni. „Hisz abban, hogy meg tudják előzni az MSZP listáját, ehhez azonban össze kell szedniük magukat” – magyarázta Kiszelly. A politológus Gyurcsány Ferenc jövőbeni szerepéről is beszélt. Véleménye szerint a volt kormányfő frakcióvezető lenne legszívesebben a következő parlamentben, és nem vágyik Brüsszelbe. „Ott utolsó gróf, idehaza azonban első dzsentri is lehet” – mondta Kiszelly a 180 perc című műsorban.
Úgy tűnik, a választáshoz közeledve a politika felé lassan visszaforduló bizonytalanok nem az ellenzék, hanem a Fidesz felé mozdultak el, elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhetően, ez a téma ugyanis nagyon sok embert szólított meg, főleg azokat, akik szerényebb körülmények között élnek, és akikre a baloldal igencsak számított – mondta az M1 reggeli műsorában Kiszelly. A rezsicsökkentés szerinte „nem csodafegyver”, el fog múlni a hatása, de a következő évben várhatóan a devizahiteles problémájának megoldása jön. Mindez együttvéve egy szerény gazdasági növekedéssel alaposan visszafoghatja majd a protesthangulatot – tette hozzá az elemző.
Hogy a baloldali együttműködésnek lesz-e ilyen csodafegyvere, azt egyelőre nem látni, de most úgy tűnik, az ellenzék a 2014. tavaszi választást népszavazássá formálná arról, maradjon-e ez a rendszer, ez a kormány, Orbán Viktor. Ha a kérdés az lesz, hogy jobban élünk-e, mint négy éve, talán sokan mondanák azt, hogy nem biztos, ezért fontos, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel, a devizahitelesek problémájának megoldásával kézzelfogható gazdasági eredményeket is letegyen a választók asztalára – hangsúlyozta Kiszelly.
A szakértő úgy látja, az MSZP mintha nem akarná, hogy rajta kívül más baloldali párt is bejusson a parlamentbe, mert ha most nem is nyer, 2018-ra összeszedheti magát, és a Fidesz első számú váltópártja lehet, míg Bajnainak, Gyurcsánynak egy parlamenten kívüli vagy egy parlamenti kis párt vezetőjeként erre nem lenne sok esélye. Azt, hogy a lassan összeálló az MSZP-listán meglepően sok a „nagy öreg”, az elemző azzal magyarázta: Mesterházy ezekkel a befolyásos nevekkel megpróbálta erősíteni a párton belüli pozícióját, kifelé azonban ez rossz üzenet, hiteltelenné teheti ugyanis a megújulási folyamatot.
