A miniszter az M1 A Lényeg című műsorában azt mondta: azoknál a kis keresetűeknél, akik eddig nem tudták igénybe venni a családi adókedvezményt – mivel olyan alacsony a személyi jövedelemadójuk – kiterjesztik azt az egészségügyi és a nyugdíjjárulékra, így a jövedelmük 33 százalékáig tudják érvényesíteni. Ha a munkáltatók is együttműködnek, akkor a januári bejelentés után az adókedvezmény már a februári bérfizetésnél megjelenhet – szögezte le Balog Zoltán.
Példaként elmondta: a kedvezmény egy 100 ezer forintot kereső egyedülálló édesanyánál 4 ezer forint lehet, míg egy 300 ezer forintot együttesen kereső, háromgyerekes család esetében 51 ezer forintig terjedhet. Ezzel nem csak ők járnak jól, de ez az egész országnak is jó, hiszen munkájukkal biztosítják a jelenünket, gyermekük nevelésével pedig a jövőnket – fogalmazott Balog Zoltán.
Hangsúlyozta azt is: az adókedvezmény 270 ezer családra vonatkozik. Jelenleg mintegy 1,1 millióan veszik igénybe, és eddig 180 milliárd forintot hagyott a családoknál a költségvetés, ehhez most 50 milliárd forint jön hozzá – húzta alá, hozzátéve, hogy a gazdasági növekedés biztosít majd forrást az intézkedés költségeinek fedezésére. Ha a 3 százalékos hiányhoz még kellenek pótlólagos intézkedések, akkor azt megteszi a kormány, de ez nem mehet például a törvényben rögzített pedagógusbér-emelés rovására – szögezte le a miniszter.
A miniszter a Pető Intézet helyzetéről is szót ejtett a műsorban. Mint mondta: a Pető-módszer egy hungarikum, melynek gondozása nemcsak egy magánalapítvány feladata, hanem a magyar kormányé is. Balog ugyanakkor úgy fogalmazott: „a figyelem az utóbbi időben egy kicsit lanyhult”, és az a fajta nemzetközi sikertörténet, amivel az intézet berobbant a köztudatba, visszaesett. Balog Zoltán szerint ez részben a válság miatt történt, részben pedig azért, mert a magyar konduktoroknak nagyon alacsony a fizetésük, ezért külföldre mennek dolgozni.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány már azzal is adott pénzt az intézetnek, hogy az ott dolgozó pedagógusoknak emelkedik a bérük. A miniszter elmondta: munkacsoport alakult a Pető Intézet költségvetésének átvizsgálására. Ám amíg a kormány nem lát tisztán, „addig nincs értelme egy zsákba úgy pénzt önteni, hogy az alja vagy az oldala lyukas” – fogalmazott Balog Zoltán.
Balog Zoltán a Magyar Hírlap hétfői számában közölt interjúban elmondta: azok a pedagógusok, akiknek a 2012-es átlagbérükhöz képest csökkent a fizetésük, novemberben kaphatják meg a kompenzációt szeptember elsejéig visszamenőleg.
A felsőoktatási kerekasztal által elkészített koncepciót először minisztériumi, majd kormányszinten is megvitatják. Bizonyos tendenciákat már most is látnak, így például azt, hogy működik a természetes szelekció, már szűntek meg szakok amiatt, mert nem jelentkeztek rájuk. Tizenhat szak esetében a kormány döntött úgy, hogy az állami szerepvállalást csökkenteni kell.
Jöhet a 300-as ponthatár
Ami még biztos: növelni kell a természettudományok súlyát. A humán tudományok Magyarország kultúrájának fontos részei, így ezeket nem lehet kizárólag gazdaságossági szempontból megítélni, ugyanakkor elkerülhetetlen egyfajta koncentráció. A ponthatárról szólva a miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy rögtön „megugorják” a háromszázat. Egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzések esetében ez a határ lenne reális, ezzel a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek.
Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: a mostani 240-es felvételi pontszámot már jövőre emelni kell, hiszen az nagyon vékonyka tudást jelöl, nincs értelme tovább várni a változtatással. „Személy szerint jobbnak tartom, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való” – fogalmazott. Az államtitkár a Debreceni Egyetem tanévnyitóján is hangoztatta: a minőségi egyetem a minőségi elven nyugvó ország előképe, ennek megalapozása a most zajló megújulási folyamat célja.
Hatmilliárdos forrás
A miniszter beszélt arról is, hogy még az idén hatmilliárd forintnyi jövedelemnövelő forrás jut az egészségügyi alapellátásba, ami a háziorvosokat és a védőnőket érinti. Hogy a továbbiakban mire lesz pénz, meglátjuk – mondta.
