Klinghammer: A minőségi ország kulcsa a minőségi egyetem

A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az egyik legfontosabb cél, hogy az egyetemek tudományos műhelyekké legyenek.

Klinghammer István köszöntő beszédében kifejtette, a felsőoktatás átalakításának, minőségi megújításának egyik legfontosabb célja, hogy az egyetemek tudományos műhelyekké legyenek, és Eötvös József szavaival élve hasznavehető – gondolkodni tudó és merő – ifjakat neveljenek a nemzetnek, ennek a feladatnak betöltésén alapul autonómiájuk is. Az egyetemek sikere az emberen múlik: az oktatókon, akiknek őriznünk kell az egyetemi tanítás tudományos jellegét, el kell távolítani minden akadályt, amely a haladásnak útját állhatná – hangsúlyozta az államtitkár.

– Önvizsgálat kell. Ki kell iktatni a rendszerből minden minőségi munkát akadályozó partikuláris szempontot. Az egyetemeknek mint tudományos műhelyeknek az önálló, független gondolkodás, az új utak keresése nem csak joga, kötelessége is, mert gondolkodó embert csak gondolkodó emberek tudnak nevelni – fejette ki Klinghammer István.

Kifejtette, az egyetem tudományos műhelykénti felfogása nem ellentétes a gyakorlatorientált képzéssel, ez nem csak az elsősorban posztgraduális formában megvalósuló tudósképzést szolgálja, de ez az alapja a gyakorlati szakembereket kibocsátó graduális képzés sikerének is. Az államtitkár beszédében olyan országos jelentőségű intézmények nevezte a Debreceni Egyetemet, amely tudományos műhelyként nyújtott teljesítményével vívta ki magának ezt a besorolást.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere emlékeztetett: a Debreceni Egyetemet a város saját pénzéből hozta létre a múlt század elején, és mindig is „saját gyermekének” tekintette. E hagyományt folytatják ma is, ezt bizonyítja, hogy a város 2014-2020 között európai támogatással tervezett fejlesztéseinek több mint 50 százalékát a felsőoktatási intézmény részvételével kívánják megvalósítani.

A polgármester úgy vélte, az egyetem nem tűzhet ki más célt maga elé, mint azt, hogy a legjobb legyen. – A Debreceni Egyetem az ország legsikeresebb egyeteme lehet. Még egy olyan centralizált országban, mint Magyarország, sem törvényszerű, hogy a fővárosban legyen a legjobb egyetem, amint azt a világban számos példa bizonyítja – fejtette ki.

Csaknem kétmilliárd forintos beruházás fejeződött be a Debreceni Egyetem (DE) műszaki karán. Az európai uniós forrásból megvalósult fejlesztést vasárnap adta át Klinghammer István felsőoktatási államtitkár és Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere.

A városvezető hangsúlyozta, a magas mércét csak kemény munka eredményeként lehet megugrani, csak akkor válhat az intézmény valóban a legjobbá ha ezért a „portástól a rektorig\" mindenki keményen dolgozik. A szükséges intézkedésekről szólva elmondta, véleménye szerint meg kell találni az intézmény 150 szakjából azt tucatnyit, amelyiken világszínvonalat képes produkálni. Ezekre kell összpontosítani a legtöbb erőforrást, ám eközben a többi szakon is jó színvonalat kell teljesíteni. Folytatni kell a 2000-ben megkezdett integrációt, meg kell szüntetni a párhuzamos képzéseket, és egységesíteni kell a város egészségügyi ellátását. Erre predesztinálnak a a hagyományok is. –- Debrecennek az egyetem születésekor egy kórháza volt, ezt maga a város építette, majd átadta az egyetemnek oktatási, klinikai célokra – hangsúlyozta Kósa Lajos.

Szilvássy Zoltán rektor tanévnyitó beszédében közölte, az egyetem új vezetése feladatának tekinti, hogy a világ kétszáz legjobb egyeteme közé emelje az intézményt. Stratégiai célnak nevezte a piac új kihívásainak megfelelő képzési rendszer megizmosítását: ez a a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az informatikai iparágak szükségleteinek megfelelő szakemberek, kutatók képzésének középpontba helyezését jelenti. Úgy fogalmazott, a város, az egyetem és a régió meghatározó gazdasági szereplőinek összefogásával modern innovációs rendszer van kiépülőben Debrecenben.

A rektor bejelentette, az idei tanévben 8120 gólya kezdi meg tanulmányait a Debreceni Egyetemen. Közülük 4199-en alapképzésben, 1739-en mesterképzésben, osztatlan képzésben 708-an, felső oktatási szakképzésben 496, phd-képzésben 322-en, angol nyelvűben 843, határon túli kihelyezettben 42-en, állami ösztöndíjas részképzősként 58-an, míg a Sapientia Egyetem részképzőseként 12-en.

Körösparti Péter, az intézmény diákönkormányzatának elnöke, a HÖOK ügyvezető elnöke elsősöket köszöntő beszédében rámutatott, a Felsőoktatási Kerekasztal munkájában a diákok képviselői egyenlő partnerként vesznek részt. Hangsúlyozta, következetesen kiállnak amellett, hogy ne csökkenjen az államilag finanszírozott helyek száma, illetve minden szakon legyenek ilyenek.