Tagadta bűnösségét az egykori Rebisz-vezető

A Rebisz volt műveletirányító tisztje a tévészékház ostroma kapcsán azt mondta vallomásában, nem érzi magát bűnösnek, nem követett el bűncselekményt.

KG
2013. 09. 24. 17:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyugállományú ezredes, a 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indított per ötödrendű vádlottja felolvasta csaknem 70 oldalas vallomását, és kérdésekre is válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a parancsnokai által adott utasításokat jogszerűen teljesítette, helyzetmegítélésükben teljes mértékben megbízott.

Mint elmondta, az összecsapásokban sok rendőrtársa megsérült, ő maga közvetlen életveszélyben volt, meg is sérült, és a mai napig nem tudta feldolgozni a történteket. Felszólalásában kifogásolta, hogy a katonai ügyész – megítélése szerint – rendkívüli módon leegyszerűsítve kezelte az ő szerepét.

Vallomásában elmondta, hogy a Baranya, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből csapatszolgálati kiképzésre Budapestre érkezett rendőrök bevetésére utasították felettesei. Mint fogalmazott, a vádirattal leírtakkal szemben nem „kirendelő” volt, hanem a parancs közvetítője.

Hangsúlyozta, hogy nem volt elöljárója a vidékről érkező rendőröknek, így nem adhatott nekik eszközöket, és erre utasítást sem kapott. Hozzátette: Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese arra utasította, hogy küldje a kiképzésre érkezett rendőröket az MSZP Köztársaság téri székházához, majd onnan az MTV Szabadság téri épületéhez. Álláspontja szerint Lapid Lajosnak nem volt joga kirendelni az egységeket, de végrehajtotta az utasítást, mert parancsában az országos rendőrfőkapitány helyettesére hivatkozott.

A nyugállományú ezredes értetlenkedve fogadta, hogy nem a Pest, illetve a Bács-Kiskun megyei kiképzett, kipihent rendőröket vezényelték közrendvédelmi feladatok ellátására. Mint elmondta, nem számított rá, hogy a vegyes öltözetű, hiányos felszerelésű egységeket bevetik.

M. Zoltán kijelentette, hogy csak a tévészékház ostromának idején vette át egy rövid időre a parancsnokságot a helyszínen lévő rendőri erők felett. Ekkor erősítést kért a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, de sokáig nem reagáltak a megkeresésére.

A nyugállományú ezredes vallomásában részletesen ismertette a tévészékház ostromának és a rendőri lépéseknek a részleteit, és közölte, mindent megtett annak érdekében, hogy a rendőrök megfelelő védőfelszerelést kapjanak. Mint elmondta, több ígéretet is kapott arra, hogy erősítés, illetve megfelelő felszerelés is érkezik, de nem kerültek időben a helyszínre.

A vádirat szerint Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után, 2006. szeptember 18-án este demonstráció volt a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja az MTV Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, több tucat rendőr megsérült.

A vád szerint a század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, de M. Zoltán – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett. Az ügyészség ezért elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.

A per jövő kedden folytatódik, akkor M. Zoltán mellett további vádlottakat is meghallgatnak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.