A projektmenedzseléssel, valamint szervezet- és működésfejlesztéssel foglalkozó AAM Zrt.-nél a vád időszakában vezető tanácsadóként dolgozó tanú a tárgyaláson elmondta: cégük azt követően világította át a metróberuházást, hogy 2007 januárjában ötvenmillió forint keretösszegű szerződést kötött a BKV-val a projekt koordinációs feladatainak támogatására.
Kifejtette: erre azért volt szükség, mert addigra már a közlekedési vállalat számára is nyilvánvalóvá vált, vannak problémák az építkezés előkészítésével és szervezésével, amelyeket „rendbe kellett rakni”. Jelezte: kisebb megbízások alkalmából az AAM Zrt. akkor már évek óta együttműködött a BKV-val, amellyel 2007 decemberében két újabb – a januárihoz hasonló és a közlekedési vállalat kiemelt programjainak szakértői támogatásáról szóló – szerződést is kötött.
A periratok szerint a két megbízás esetében a keretösszeg öt évre 2,5 milliárd forint lett volna. A tanú közlése szerint a tanácsadói tevékenységről óradíjas elszámolás alapján állítottak ki teljesítésigazolást. A tarifákat a szakmában elfogadott szempontok alapján határozták meg.
Egyes kollégák kiemelkedő teljesítésének magyarázata pedig a kezdeti időszakban jelentkező feladatok nagy mennyiségében és a rövid határidőkben keresendő – tette hozzá.
A tanú védői kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: Magyarország legnagyobb beruházása, a 4-es metró projekt 2006 végén műszaki, szakmai és menedzsment szempontból egyaránt „romokban hevert”. A gondokat alapvetően az okozta, hogy nem volt egységes a beruházás, és hiányoztak a lefolytatásához elengedhetetlen kidolgozott eljárások is.
Példaként említette – többek között – a jogi és szabályozási háttér rendezetlenségét, a hatás- és szerepkörök, illetve a felelősségi viszonyok meghatározatlanságát, valamint a rendszerszerű ellenőrzési folyamatok és az erőforrások hiányát.
Ezeket a hibákat rövid időn belül „tűzoltó” jelleggel kellett orvosolnia az AAM Zrt.-nek – fogalmazott a társaság munkatársa, jelezve, hogy a közlekedési vállalattal 2007-ben együttműködve olyan érzése volt, az egy „szocialista nagyvállalat”, amely nem rendelkezett ilyen horderejű beruházás levezényléséhez kellő szervezeti kultúrával.
Felidézte: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010-ben készített jelentést a metróprojektről, amelynek tartalma nagyrészt megegyezik az AAM Zrt. 2007-es megállapításaival. Aláhúzta: éppen ezért felelős és indokolt döntés volt a BKV irányítói részéről külső szakértőt bevonni a munkába.
Ez a lépés már korábban is hasznos lett volna – tette hozzá, jelezve, hogy egy-egy „baki” akár milliárdos többletköltséggel növelte az akkor már csaknem egy évtizede indult, ám érdemben mégis előkészítetlen projekt kiadásait.
A vádirat szerint a BKV számára „szükségtelen szolgáltatásokra” kötött szerződések alapján az AAM-nek – a megállapodás Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, megbízott vezérigazgató általi, 2008. április 22-én történt felmondásig – 133,5 millió forintot fizettek ki.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás október 29-én újabb tanú kihallgatásával folytatódik.
