A stáb a boltok polcain található pálinkák közül vizsgáltatott meg párat élelmiszer-laboratóriumban. Vásároltak többek között külön eredetvédett Békési szilvapálinkát, Rézangyal barrique szilvát, Tornyos szatmári szilvát, Zsindelyes besztercei szilvapálinkát, a Miskolci Likőrgyár Parittyás szilváját és egy Zwack-terméket, az Óbester szilvapálinkát. A termékek a Wessling hazai laboratóriumában kötöttek ki.
2008 óta védi törvény a pálinkát mint hungarikumot, s ez egyebek mellett kimondja, csak Magyarországon termett gyümölcsből – törkölypálinkát pedig csak itt termett szőlő törkölyéből – lehet előállítani. A cefrézésnek, párlásnak, érlelésnek és palackozásnak is természetesen itthon kell megtörténnie. Az italnak 37,5–86 fokos alkoholtartalom között kell lennie.
A laborban elsőként a minták metanoltartalmát vizsgálták. A metil-alkoholként is ismert anyag erősen mérgező. Vakságot, de akár halált is okozhat. A pálinka-előállítás során ez mégis elkerülhetetlenül belekerül az italokba, igaz, olyan csekély mértékben, hogy előbb kapnánk alkohol-, mint metanolmérgezést egy-egy párlattól. A metanoltartalomról jogszabály is rendelkezik, hektoliterenként 1000 grammot engedélyez a gyümölcspálinkákban, ám egyes csonthéjasok magas pektintartalma miatt ezt a határértéket – így a szilvából készült pálinkáknál – hektoliterenként 1200 grammra emelték. Az egyik bevizsgált pálinka jóval többet tartalmazott a megengedettnél. A Zwack Óbester szilvapálinkájában 1467 g/hl metanolt találtak a szakemberek, s ez nem kerülhetett volna kereskedelmi forgalomba. A cég már jelezte a médiumnak, hogy az ő méréseik alapján minden esetben rendben találták a termékeket, s ha mégis magasabb volt az érték, az a „kereskedelmi terítés” során kerülhetett a pálinkába. Egy másik terméknél viszont kirívóan alacsony volt a metanoltartalom. A Miskolci Likőrgyár Parittyás szilvapálinkája hektoliterenként 191 grammot tartalmazott, ami arra utalhat, hogy ebbe az italba bizony krumpli- és kukoricapárlat is kerülhetett. – Ez a szilvapálinka nem tiszta, feltehetően pancsolt – állapították meg a műsorban.
Az etil-karbamát-tartalom volt a következő, amelyen több minta is megbukott. Noha Magyarországon még nem rögzíti jogszabály ennek a bizonyítottan rákkeltő anyagnak a megengedett mértékét, számos európai ország megteszi ezt. A Rézangyalban és a Zsindelyesben literenként 1,6 milligrammot találtak. Idén emiatt még nem kell ezeket a pálinkákat levenni a polcokról, jövőre azonban az egységes uniós szabályozás miatt már lehet, hogy nem kerülhetnek az áruházakba ilyen magas etil-karbamát-tartalommal. Mindenesetre a tévé tesztjén ezzel a Zsindelyes és a Rézangyal is megbukott.
D. Horváth Gábor
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
