Áder: Egyetlen dolgunk van

Tíz emberből négy nem jut elegendő egészséges ivóvízhez – mondta az államfő a víz-világtalálkozó megnyitóján.

„A víz ügye olyan ügy, amelyet vagy közösen nyerünk meg, vagy közösen veszítünk el” – mondta Áder János.
Kifejtette: a földön tíz emberből négy nem jut elegendő egészséges ivóvízhez, és ha nem sikerül változtatni a folyamaton, akkor huszonöt év múlva már az emberiség kétharmada lesz ebben a helyzetben. Más helyeken értékes termőterületek száradnak ki, vízbázisok szennyeződnek el. Ez az út nem járható tovább, ellenkező esetben olyan globális kiszolgáltatottság alakul ki, amely miatt nagy árat kell fizetnie az emberiségnek – mutatott rá.

Áder János kiemelte azt is, hogy a víz ügye minden földrész közös gondja, egyaránt érint fejlődő és fejlett országokat. „A víz az élet forrása, az emberi civilizáció fejlődésének forrása, a teremtés adománya” – hangsúlyozta Áder János.

A négynapos konferencián, amelyet a magyar kormány, az ENSZ és a Víz-világtanács együttműködésében rendeznek meg, mintegy háromezren vesznek részt, köztük Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, s más magas rangú nemzetközi tisztségviselők, kormányok képviselői és szakemberek. Áder János rámutatott, hogy ilyen világtalálkozót 36 éve tartottak. „Nincs újabb 36 évünk, hogy az előttünk álló kihívásokra választ találjunk. Ismerjük a problémákat, az okokat, és a rendelkezésünkre álló technológiákat is, egyetlen dolgunk van: hogy közösen munkához lássunk” – fogalmazott.

A találkozón a résztvevők a tervek szerint ajánlást fogalmaznak meg az ENSZ közgyűlésének a 2015 utáni fejlesztési célokkal kapcsolatban. A tanácskozás szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni időszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek.

A témakörök között szerepelnek a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a jog a tiszta ivóvízhez, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések műszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelőzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tározására és újrahasznosítására.

Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója szerint aggasztó a helyzet a világon, majdnem egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, másfél milliárd embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi ellátáshoz. A megoldást az államokon belüli és az államok közti együttműködés jelenti.

Irina Bokova azt hangsúlyozta a négynapos budapesti víz-világtalálkozó megnyitó ünnepségén, hogy az együttműködés nem választás kérdése, hanem kötelezettség. Mindenhol szükség van rá, államokon belül és államok között, mert csak így lehet biztosítani a fenntartható fejlődést az egész világon.

Az UNESCO főigazgatója szerint a vízbiztonság a szegénység elleni küzdelem része és egészségügyi kérdés is. A vízgazdálkodás azonban legalább annyira a méltóságról szól, mint az együttműködésről. Bokova szerint a közös fellépés nem a gyengeség, hanem az erő jele, és a fenntartható vízgazdálkodás szükséges ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait.

A víz a fenntartható fejlődés kulcsa, az egészségügyi, a biztonsági helyzet és a gazdasági fejlődés szempontjából is nagyon fontos – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a megnyitón. A világszervezet vezetője fontos együttműködési területként emelte ki az élelmiszer-biztonságot és a szennyvízkezelést, továbbá az éghajlatváltozást. Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban közölte: kevésbé vízigényes és éghajlati viszontagságoknak ellenálló növényeket kell termeszteni.

Közölte, hogy jövőre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív össze, ezen az országok remélhetően magas szinten képviseltetik magukat. Fontos annak biztosítása, hogy a víz ne konfliktusok forrása legyen, hanem a fejlődést segítse – vélekedett. Hozzátette: nehézséget okoz, hogy a jövőben még több aszályra és árvízre kell számítani.

Az ENSZ-főtitkár a szanitációról elmondta: 815 nap maradt 2015 végéig, vagyis a 2000-ben meghatározott, millenniumi fejlesztési célok teljesítéséig, és fokozni kell az eddigi erőfeszítéseket. A vízhez hozzáférés ügyében már sikerült javítani a helyzeten, de még mindig súlyosnak mondható – jegyezte meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szennyvizet gyakran most is kezeletlenül engedik a természetes vizekbe.

Ban Ki Mun hangoztatta, az ENSZ elkötelezett a közös munka mellett. Kifejtette: 2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiánnyal küzdhet, és 40 százalékkal több vízre lesz igény, mint amennyi rendelkezésre áll. Ez is azt bizonyítja, hogy véget kell vetni „a féktelen vízhasználatnak”, és biztosítani kell, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta ivóvízhez – mutatott rá.

Véleménye szerint pazaroljuk a vizet, és minden ország minden iparágának együtt kell működnie, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a vízzel kapcsolatos problémákra. Ban Ki Mun hangsúlyozta: méltányosabban, bölcsebben kell felhasználni a vizet, és ebből a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét, nemcsak a kormányoké a felelősség. „Egyetlen csepp víz is kincs”, hiszen ez az élet forrása – mondta.

Az ENSZ-főtitkár köszönetet mondott Áder János köztársasági elnöknek és a magyar kormánynak, amiért házigazdája a víz-világtalálkozónak, ennek „a fontos rendezvénynek”. Utalt arra, jelentősége van annak, hogy a Duna partján rendezik meg a tanácskozást, mivel ez a folyó sok országot összeköt, és ennek ahogy a múltban, a jelenben is szerepe van.

Az elmúlt 11 év rekordárvizei és az a tény, hogy Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik, bőségesen elegendő ok arra, hogy Magyarország elkötelezett legyen a víz ügye mellett – jelentette ki Áder János államfő a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol megnyitotta az ENSZ-főtitkár víz- és szanitációs testületének (UNSGAB) ülését.

A víz alapvető feltétele számos, az emberiséget foglalkoztató kérdésnek, ezért a vízellátással külön is foglalkozniuk kell az ENSZ 2015 utáni fejlesztési céljainak – szorgalmazta Benedito Braga, a Víz-világtanács elnöke a Budapesti víz-világtalálkozó kapcsán adott nyilatkozatában.