A Political Capital Institute (PCI) és a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat rendezvényén a brit nagykövet rámutatott: kormánya elkötelezett a tolerancia mellett, és kész arra, hogy a védelmében más államoknak is támogatást nyújtson.
Az Egyesült Királyságban még mindig vannak sajnálatos példák a tolerancia hiányára, de a kormányzat mindig megteszi a szükséges intézkedéseket – mondta, hozzátéve: támogatnak emberjogi szervezeteket, roma és zsidó civil szervezeteket, segítik a roma gazdálkodókat, ezenkívül tartottak a zsidósággal foglalkozó könyvkiállítást is. Továbbá emberjogi filmnapot szerveztek, ezzel összefüggő oktatási programokat, nyári táborokat támogatnak folyamatosan, valamint a magyar holokauszt 70. évfordulóján jövőre tartandó emlékév rendezvénysorozatban is részt vesznek – sorolta.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt mondta, az antiszemitizmussal kapcsolatban lehet beszélni a politikusok, a társadalom, illetve a zsidó közösség felelősségéről. Felhívta a figyelmet arra: a zsidó közösségnek az a legfontosabb feladata, hogy „az identitásuk megélése ne csak az antiszemitizmus elleni harcban nyilvánuljon meg”. Amikor szimbolikus vagy tényleges atrocitás éri őket, ki kell építeni a jogállam határain belül azokat a lehetőségeket, hogy ki tudjanak állni magukért – hangsúlyozta.
Megjegyezte: a társadalom nem ismeri a zsidóságot, ezért éppen a zsidó embereknek kell minél többet elmondani saját közösségükről.
Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője megállapította: sokan próbálnak a félelmeikért másokat okolni, így alakulhat ki egyes társadalmi csoportokban a közös ellenségkép. Véleménye szerint az előítéletek olyan mélyen épülhetnek be az emberi tudatba, hogy „nem kevesen a náci tömeggyilkosságokat is képesek közvetlenül az áldozatok, a zsidók nyakába varrni”. Hozzátette: a modern ember „hitét sokszor nemzetbe, pártba, ideológiákba helyezi”, ezekben keres támaszkodási pontokat. Mindig lehet valamilyen indokot találni, ami miatt más a felelős, és „ha keressük a bűnbakot, könnyen meg is találjuk” – fűzte hozzá.
Krekó Péter, a PCI igazgatója kiemelte: elkötelezettek az iránt, hogy szabadabb, toleráns társadalomban éljenek az emberek, ahol alapvetően érvényesülnek az emberi jogok, miközben bizonyos országokban elterjedtek a bűnbakképző ideológiák, az antiszemitizmus és a zsidó összeesküvés-elméletek.
Nincs helye a gyűlöletbeszédnek a közéletben, s ebben egységesnek kell lennie a politikai elitnek – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője a kétnapos konferencia első napján. Gulyás úgy fogalmazott, a tömeggyilkos diktatúráknak semmilyen relativizálása „nem viselhető el”, mert minden kivégzett ember élete egyformán értékes, ezért a bal- és jobboldali diktatúrákat egyaránt el kell ítélni.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a politikusoknak világosan kell beszélniük a magyar demokrácia mulasztásairól és arról a társadalompolitikai \"csődtömegről\", amit felhalmozott Magyarország a rendszerváltozás óta. Az MSZP-s Steiner Pál a holokauszttagadással kapcsolatban mondta el, hogy olyan durva megnyilvánulása az antiszemitizmusnak, amely „túl van minden határon\", Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője pedig hiányolta a Fidesz kellő kiállását a szélsőjobboldallal szemben.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke kijelentette: van, amikor a szélsőjobboldallal le kell ülni tárgyalni, de ez semmiképpen „nem lehet kokettálás\". A politikus elismerését fejezte ki a baloldal felé, hogy a Székelyek nagy menetelése mellett ők is kiálltak. Mikecz Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkársága, a 2014-es holokauszt emlékév emlékbizottságának titkára arról beszélt, hogy a vészkorszakkal kapcsolatban nem csupán egyéves távlatban gondolkoznak.
