Rácz Jenő, a testület korábbi elnöke megerősítette, hogy egy közelmúltban tartott egészségjogi fórumon eltérő vélemények fogalmazódtak meg a paraszolvencia engedélyezésével kapcsolatban. A Vasárnapi Hírek korábban azt írta, Gellér Balázs jogászprofesszor értelmezése szerint az idén júliustól hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) egyértelműen fogalmaz: aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy ennek ígéretét elfogadja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mint ismeretes, a tavaly nyáron életbe lépett munka törvénykönyve kimondta, a kórházak engedélyezhetik a hálapénz utólagos elfogadását. A Btk. egyik paragrafusa alapján viszont a jogtalan előny vagy ígéret elfogadása bűntettnek minősül. A lap korábban arról számolt be, hogy az intézmények nem készültek nagy változásra, mivel ha a kórház belső szabályzata nem tiltja a paraszolvencia elfogadását, az továbbra sem minősül vesztegetésnek. Márpedig a legtöbb intézmény tavaly már zöld jelzést adott a rendszernek.
A hálapénz rendszere működésképtelen és tarthatatlan, ez az egészségügyi rendszert leginkább mérgező betegség –állítja az MNO-nak Dénes Tamás.
• A rezidensek háborút hirdettek a hálapénz ellen
• Szócska még nem végzett a tabumentesítéssel
• Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
• Kiskirályok és csicskák az ágazatban
• Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
• Ez a rendszer is megbukik egyszer
Rácz Jenő, aki jelenleg a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója, hangsúlyozta, a hálapénz nem számít hungarikumnak, a többi posztszocialista országban, valamint Kínában ugyanolyan elterjedt, mint hazánkban. Ennek oka, hogy ezekben az országokban az egészségügyi szolgáltatások esetében a kereslet és a kínálat között nagy az eltérés, emiatt pedig a betegekre jellemző a kiskapuk keresése. A paraszolvencián többféle jelenséget kell érteni. Idetartozik a büntetendő, előre kikövetelt hálapénz, a jól ismert borítékcsúsztatás, ugyanakkor idesorolható a kis értékű ajándékok – például egy doboz csokoládé, egy üveg bor – adása is. Utóbbi gyakorlat a világon mindenütt jelen van s nincs is szükség a tiltására – mondta Rácz Jenő.
Rácz Jenő hangsúlyozta, a hálapénzt nem lehet önmagában jogszabállyal megszüntetni, ehhez átfogó szakpolitikai program szükséges. Példaként említette egyebek mellett a várólisták átláthatóbbá tételét és csökkentését, a szabad orvosválasztás jogszabályi áttekintését, továbbá a munkaidőn kívüli orvoslás megfelelő szabályozását. Az igazgató felhívta a figyelmet, fontos szempont az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet csökkentése is, ebben a közelmúltban már történtek előrelépések a népegészségügyi programok bevezetésével.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
