A családon belüli erőszak még mindig tabutéma hazánkban, annak ellenére, hogy Magyarországon legalább minden ötödik nő érintett benne, legyen az fizikai, szexuális vagy lelki bántalmazás, esetleg anyagi fenyegetettség. Az utolsó, jelen témában készült hazai kutatás szerint hetente legkevesebb egy nő, havonta egy gyermek veszti életét családon belüli erőszak következtében – számolt be róla közös közleményében a NANE Egyesület és az AVON Magyarország.
A parlament 2012. szeptember 17-én fogadta el azt a népi kezdeményezést, amely arra irányult, hogy legyen önálló bűncselekmény a párkapcsolaton belüli erőszak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2012 novemberében hangsúlyozta: a politika fő feladata a megelőzés, illetve a megelőzés segítése. Ki kell emelni az anyákat abból a csapdahelyzetből, amely veszélyezteti biztonságukat – tette hozzá. A kapcsolati erőszak végül 2013. július 1-jén, az új Btk. hatálybalépésekor vált önálló tényállássá.
2013 novemberében a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó munkacsoportot hozott létre a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az emberi erőforrások minisztere és a belügyminiszter. A munkacsoport feladata, hogy előkészítse a csatlakozást az Európa Tanács által elfogadott, a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló egyezményhez.
Július 1-jén, az új Btk. hatálybalépésekor vált önálló tényállássá a kapcsolati erőszak. Az új szabályozás egyik érdeme, hogy hatálya alá esik a lelki, gazdasági erőszak, a könnyű testi sértés, illetve tettleges becsületsértés is – mondta el az mno.hu-nak Wirth Judit, a NANE Egyesület munkatársa. Véleménye szerint ez lehetőséget ad a hatóságoknak az eddigieknél korábbi beavatkozásra. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem vonatkozik azokra, akik nem éltek együtt, ez alól csak az jelent kivételt, ha van közös gyermekük.
Ez a hiányosság elsősorban a fiatalokat érinti, akik többnyire csak együtt „járnak”. Ez egyrészt azért probléma, mert a fiatal lányok erősen veszélyeztettek párkapcsolati erőszak szempontjából is, másrészt pedig nehezíti a megelőzést. Az elkövetőt ugyanis érdemes minél hamarabb felelősségre vonni, mivel a bántalmazó általában egyre súlyosabb tetteket követ el.
Wirth Judit három szükséges lépést határozott meg annak érdekében, hogy csökkenjen a családon belüli erőszak áldozatainak száma. Elsőként a távoltartásról szóló törvény reformját említette. Egyrészt szükség volna arra, hogy a rendőrség hosszabb időre adhasson ki ideiglenes távoltartási határozatot. Másrészt a bíróságnak lehetőséget kellene adni arra, hogy bármeddig meghosszabbítsa a megelőző távoltartást peres ügyek esetén, vagy amíg a fenyegetettség fennáll.
A szakember azt is hangsúlyozta, ha nincs megfelelő képzés, akkor hiába vannak jó törvények. Vagyis masszív, szisztematikus felkészítésre van szükség az igazságszolgáltatásban és kapcsolódó szakmákban dolgozók, vagyis főként a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a gyámhatóság és az igazságügyi szakértők, valamint az egészségügyi dolgozók köreiben. Ők hoznak életbe vágó döntéseket a témában, az ő dolguk felismerni és megfelelő súllyal értékelni a bántalmazó magatartást. Wirth szerint a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóságok nem alkalmazzák kellő módon az áldozatok védelmére a rendelkezésükre álló törvényeket, így például a távoltartást, a gyermek elhelyezést a nem bántalmazó szülőnél, vagy a bántalmazó szülő gyermekkel való kapcsolattartásának korlátozását.
A szakember végül arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába a törvények és a jogalkalmazás, ha a bántalmazott nőknek nincs hova fordulniuk. Éppen ezért fejleszteni kell a bántalmazott nőknek szóló szolgáltatásokat és további menedékházakat kell létesíteni. Egy európai uniós szakmai ajánlás szerint tízezer lakosra egy menedékhelynek kellene jutnia. Eszerint Magyarországon 1000 ilyen helynek kellene lennie, ezzel szemben jelenleg 122 ágy található hazánkban, és ezek is olyan intézményekben, melyek nem specifikusan a bántalmazottak ellátására szakosodtak.
