A KSH közleménye szerint 2013. szeptember végéig 66 028 gyerek született, 2027-tel, három százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában. A születésszám a kilencből hat hónapban elmaradt az előző évitől, júniusban és júliusban valamivel több gyermek született, majd szeptemberben ismét kismértékű, 0,5 százalékos emelkedés volt tapasztalható az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A halálozások száma az év első kilenc hónapjában 3,4 százalékkal, 3275-tel csökkent az előző évihez képest. Az elhunytak száma hét hónapban csökkent, két hónapban, júniusban és szeptemberben viszont enyhén emelkedett az előző év azonos hónapjaihoz képest. Különösen a február–márciusi (átlagosan 7,2 százalékos) és a júliusi (6,5 százalékos) visszaesés volt számottevő – írták.
Lassan, de tartósan járulnak hozzá a termékenység növekedéséhez a hatásos népesedéspolitikai intézkedések – fogalmazott korábban a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos titkára.
Nem csupán az anyagi lehetőségek, hanem a közgondolkodás, a társadalmi megbecsülés is kell ahhoz, hogy többen vállaljanak gyermeket – állítja az MNO-nak Vigh József. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom koordinátora szerint ha folytatódik a családok és a gyermekvállalás megbecsülése, jöhetnek jobb napok is, hiszen a magyar társadalom még mindig gyerekbarát.
Nagyon fontos, hogy az első szülésről jó tapasztalatai legyenek az anyának és az apának egyaránt, mert különben előfordulhat, hogy a család nem vállal második gyereket – állítja Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász.
Le kell bontani a gyermekvállalás előtt álló akadályokat, ki kell gyomlálni a családpolitika kontraproduktív elemeit – ezek a formálódó népességpolitikai intézkedéscsomag legfőbb irányvonalai. Soltész Miklós államtitkár a gyed extráról és a szüléssel kiváltható diákhitel tervéről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Mivel a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, a természetes fogyás üteme 4,0-ről 3,8 ezrelékre mérséklődött, ami a 2012. január–szeptemberi 29 485-tel szemben 2013 első kilenc hónapjában 28 237 embert jelentett.
Szeptember végéig 30 630 házasságot anyakönyveztek, 225-tel, 0,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A házasságkötések havonkénti száma változóan alakult: négy hónapban több, öt hónapban viszont kevesebb frigyet regisztráltak, mint egy évvel azelőtt. A legjelentősebb emelkedés augusztusban történt, amikor csaknem 11 százalékkal több házasságot kötöttek, majd szeptemberben 10 százalékot meghaladó csökkenés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest.
Ezer lakosra 8,9 élveszületés és 12,7 halálozás jutott, előbbi 0,3, utóbbi 0,4 ezrelékponttal volt alacsonyabb, mint 2012 hasonló időszakában. Az év első kilenc hónapjában ezer élveszületésre 5,1 csecsemőhalálozás jutott, 0,2 ezrelékponttal több az egy évvel korábbinál. Az ezer lakosra jutó házasságkötések 4,1 ezrelékes értéke nem változott az előző év azonos időszakához képest.
A születések és a halálozások száma régiónként különböző mértékben csökkent. A legjelentősebb születésszám-csökkenés Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon következett be (4,9 és 4,7 százalék), a legkisebb pedig Észak-Alföldön és Dél-Alföldön (0,9 és 0,3 százalék). A halálozások száma a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön, a legkevésbé pedig Közép-Dunántúlon mérséklődött (6,2, és 0,5 százalék).
A házasságkötések száma négy régióban emelkedett – a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon (4,5 százalék) – három régióban pedig visszaesett. A legjelentősebb csökkenés Észak-Magyarországon volt (2,9 százalék).
