Ipsos: Erősödött a Fidesz, gyengült a baloldal

A jobboldali pártok és az LMP erősödött, a balliberális alakulatok gyengültek – írja közvélemény-kutatásár alapozva az Ipsos.

Ezek a véleményváltozások néhány társadalmi, demográfiai csoportban az átlagosnál jóval nagyobb mértékben megfigyelhetők. Az ötvenes-hatvanas korosztályok aktívan dolgozó tagjainak, az érettségizetteknek és diplomásoknak, valamint a vidéki városok lakosságának az országról való helyzetértékelése határozottan javult az elmúlt hetekben, és ezzel együtt kormányváltó szándékuk is visszafogottabbá vált. A diplomások körében olyannyira, hogy ők az egyetlen társadalmi csoport, amelyben nem a kabinet elküldését óhajtók vannak többségben: 46 százalékuk menesztené, ugyanakkora hányaduk marasztalná a Fidesz-kormányt. A hatalomváltó hangulat leginkább a fővárosi és idős (65 év feletti) korosztályban érzékelhető: fele részük azt szeretné, ha a kormány távozna, egynegyede azt, ha a jövő évi választás után is maradna.

Az ellenzéki pártok felzárkózásának reményét leginkább a hatalomváltást kívánó, pártpreferenciával nem rendelkezők, valamint a titkolózó választópolgárok jelentik az Ipsos szerint. Az előbbi csoportba – akárcsak múlt hónapban – most is a választópolgárok 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,4 millió ember. Az utóbbi csoportban viszont a szokásosnál többen, 11 százaléknyian, 900 ezren vannak. A kormányváltást akaró, pártelkötelezettség híján lévő csoport voksaiért az ellenzéknek nagyon meg kell küzdenie – írta az Ipsos. A cég szerint hiába elégedetlenek a kormány tevékenységével (egy százfokú skálán 17 pontra minősítik), az ország helyzetével (92 százalékuk negatívan értékeli), az ellenzék munkáját sem tartják jónak (24 pontot adnak nekik). Ha ideológiai alapon döntenek a pártok között, akkor a baloldali nézeteket képviselő pártoknak lehet nagyobb esélyük, hiszen 52 százalékuk a bal-jobb tengelyen az előbbi tartományba, 22 százalékuk az utóbbiba helyezi magát. Bár az elmúlt egy hónapban némileg aktivizálódtak, még így is csak kisebb részük, 39 százalékuk tervei között szerepel, hogy esetleg elmegy szavazni – mérte az Ipsos.

A közvélemény-kutatásokban titkolózóknak azokat nevezik, akik a „nem kívánom elárulni” vagy ehhez hasonló tartalmú fordulattal hárítják el pártpreferenciájuk kinyilvánítást. Az Ipsos friss elemzésében rámutat arra, hogy az ide tartozók nehézséget okoznak az elemzőknek, hiszen szinte bizonyosan meglévő pártszimpátiájukkal befolyásolhatják a politikai erőviszonyokat. Annál is inkább, mert rendkívül aktívak, háromnegyedük nagy valószínűséget ad annak, hogy elmegy szavazni.

A titkolózás az életkor emelkedésével egyre elterjedtebb jelenség, a 30 év alattiak 6 százalékára jellemző, a 60 év felettiek 16 százalékára. Az átlagot meghaladó mértékben rejtik el pártszimpátiájukat a vidéki városokban élők: a megyeszékhelyek, nagyvárosok lakóinak 14, a kisebbekének 16 százaléka. Az Ipsos közlése szerint az aktuális helyzetről, a jövőről való véleményüket tudakoló kérdésekre többé-kevésbé válaszolnak, és ennek alapján az állapítható meg: inkább az ellenzéki pártok felé orientálódnak, de a kormánynak is vannak meglévő tartalékai a titkolózók körében. Nagyobb részük, 54 százalékuk negatívan értékeli az országban zajló folyamatokat, 20 százalékuk pozitív történéseket lát. Kormányváltást 35 százalékuk szeretne, ezzel szemben 12 százalékuk szeretné, ha maradna a mostani kabinet.