„Kiváló fiatalemberre emlékezünk” – mondta beszédében Wittner Mária, hozzátéve: büszke arra, hogy abban a városban élhet, ahol Gérecz Attila született. Dunakeszin számos utca viseli az 1956-os forradalom és szabadságharcban hősi halált halt mártírok nevét, így Gerécz Attiláról is van elnevezve közterület.
Rónaszékiné Keresztes Monika fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy szeretne hagyományt teremteni az emléktábla koszorúzásával és a fiatalok érdeklődését fenntartani az ’56-os forradalom és szabadságharc, valamint Gérecz Attila emléke iránt, akit 1956. november 7-én a Klauzál téren egy szovjet golyósorozat ölt meg. Első, ideiglenes sírja is a tér 9-es számú házában volt, majd 1957-ben mártírtársai mellé, a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájába temették.
Wittner Mária az ünnepségen elszavalta Ernesto Pinto Dal azokról, akiket a holnap megkoszorúz című versét, majd egy általa varrt zászlót adományozott a 7. kerületnek, amelyet Rónaszékiné Keresztes Monika vett át. A zászló közepére Gérecz Attila arcképét varrta a politikus, a hátoldalára pedig a Kossuth-címer került.
Gérecz Attila 1929. november 20-án született a Pest megyei Dunakeszin. 1944-ben vonult be a nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapród Iskola Sümegre menekített alakulatához. Francia hadifogság után 1946. október 23-án jött haza. Civil tanulmányokat folytatott, majd a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett.
Nagy sportsikerek várományosa volt, kitűnően lovagolt, vívott, futott, úszott. 1950. december 8-án letartóztatták, összeesküvés és hazaárulás vádjával bíróság elé állították. Gérecz Attila a koncepciós per során 15 évi börtönbüntetést kapott, a budapesti gyűjtőfogházba, majd a váci fogházba szállították. Első verseit itt írta. 1954-ben megszökött, árulás vádjával azonban újra letartóztatták, börtönbe került, ahonnan az 1956-os forradalom alatt szabadították ki. Végig harcolt a forradalom alatt, a Rókus kórház környékén két orosz tankot tett harcképtelenné. Egy gépfegyversorozat terítette le a Klauzál téren.
