Az intézet – mint csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében olvasható – nem tartja aggályosnak, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok kizárólag levélben szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok kizárólag személyesen, a magyar külképviseleteken adhatják le voksaikat.
Orbán Balázs András kutatási igazgató elemzésében felidézte: az elmúlt időszakban jórészt a hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva számos felvetés megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy az új jogalkotói megoldás alkotmányellenesen különbözteti meg a két szavazói csoportot.
A kutatási igazgató viszont az alaptörvényt és az alkotmánybírósági gyakorlatot vizsgálva azt állapította meg, hogy a megkülönböztetés akkor minősülhet alkotmányellenesnek, ha az emberi méltósághoz való jogba ütközik. Ez utóbbinak megítélésekor azt kell vizsgálni, hogy egy homogén csoportba sorolhatók-e azok, akiket a szabályozás hátrányosan érint, illetve azok, akiket nem.
Ez alapján a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó magyar állampolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok nem alkotnak homogén csoportot – állapította meg az elemzésben.
Az elemzés szerint az új választási rendszer két elven alapul: egyrészt deklarálja, hogy a korábbiaktól eltérően a határon túli magyarok is részesei a magyarországi politikai akaratképzésnek, másrészt rögzíti, hogy mivel a határon túli magyarok anyaországi kapcsolatai mások, mint a Magyarországon élőké, az egyéni választókerületek érdekeit képviselők megválasztásában nincs szerepük. Ebből következően számukra a választójog csupán egy, az országos listára leadható szavazatban realizálódik.
November 1-jétől már az interneten is kérhetik a választási névjegyzékbe vételhez szükséges regisztrációjukat a határon túl élő kettős állampolgárságú magyarok.
November 5-én egy kolozsvári sajtótájékoztató keretében nyilvánosan regisztrált Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a magyarországi parlamenti választás választói névjegyzékébe.
Ettől eltérően a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokkal összefüggésben az a feltételezés él, hogy ők – függetlenül az éppen aktuális tartózkodási helyüktől – a politikai közösség magját alkotják, és ezért az országos és az egyéni választókerületi csatornán is befolyásolhatják a legfőbb népképviseleti szerv összetételét, fejtette ki Orbán Balázs András.
Összességében tehát jól azonosítható, markáns különbségek vannak a két csoport között és ez végeredményben – mint a kutatási igazgató írta – az alkotmányellenesség megállapíthatóságát is kizárja.
A határon túli magyarok és a külföldön dolgozó választópolgárok szavazásának szabályozását több ellenzéki párt is bírálta korábban. Legutóbb hétfőn Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke jelentette be, hogy pártjuk módosító javaslatot nyújt be a választási eljárási törvényhez annak érdekében, hogy a 2014-es választáson az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodó magyar állampolgárok is levélben szavazhassanak. Felkérik továbbá Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát, forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezze, hogy a testület szüntesse meg a jogszabály diszkriminatív rendelkezéseit – jelentette ki a politikus.
