Úgy fogalmazott, hogy a bolsevik rendszer logikája ördögi volt, létrehozói és szereplői ördögi módon vettek részt működtetésében, még akkor is, ha a rendszer előbb-utóbb őket is kivégezte. Ez a kötet meghatározó szerepet játszik a magyar értelmiség szemének felnyitásában, ízekre szedik benne a kettős mércét – mondta, hozzátéve: a könyv világossá teszi, hogy a gulágok megsemmisítőtáborok voltak. Gereben Ágnes és Kun Miklós életműve misszió, történelmi, kulturális, erkölcsi, bizonyos tekintetben politikai értelemben is – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: életművük megkerülhetetlen jelentőségű. Olyan speciális történészi tudásuk, helyismeretük, személyes kapcsolatrendszerük van, hogy pontosan tudják, hová kell nyúlni a dokumentumok között, illetve milyen élő szereplőket lehet megkérdezni. Munkásságukkal kinyitják a magyar értelmiség és a társadalom szemét, jelentette ki.
Ma egyfajta kettős mérce érvényesül, bizonyos értelmiségi körök Magyarországon és az unióban nem hajlandók egyformán tekinteni a náci és a bolsevik diktatúra rémtetteire. A nyugati és a magyar értelmiség egy jelentős része megpróbálja elszeparálni egymástól a náci és a kommunista bűnöket, rémtetteket – mutatott rá Semjén. Szerinte a kötet üzenete: ahogy elfogadhatatlan, hogy „félőrültek részéről van egy holokauszt-tagadó, szinte megélhetési iparág”, ugyanúgy elfogadhatatlan a „gulágtagadó iparág” megléte is. Semjén Zsolt kiemelte a kötetből egyebek között az egyház sorsát az ateista államban. Megrendítőnek nevezte a gyerekek gulágját és az orosz katona hadifoglyok kálváriáját.
Felidézte közelmúltbeli moszkvai tárgyalásait is, melyeken megállapodtak Márk pravoszláv érsekkel: az itthoni szovjet katonasírokban nyugvóknak pravoszláv keresztet állítanak, hogy ne szovjet csillag alatt kelljen nyugodniuk.
Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kurátora azt mondta: nagyon fontosnak tartják a két történész által képviselt ügyet. Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadó irodalmi vezetője a megjelentetés időpontját indokolva rámutatott: a könyvben megjelenő ismeretterjesztés több mint aktuális, ahogy a múlttal való szembenézés, a gyökerek kutatása is. Oroszországban és a szovjet utódállamokban egyaránt nagyon sok dokumentum kerül elő a tárgyalt időszakról – jelezte.
Gereben Ágnes azt mondta: a magyar olvasóknak szánja a kötetet, elsősorban azoknak, akik magukat baloldaliaknak tartják. Azért szánja nekik, mert hosszú távon káros is lehet, ha úgy tartják magukat baloldalinak, hogy nem tisztázzák pontosan, mit is jelent az. A tisztázandó dolgok sorában ott kell lennie a múlttal való szembenézésnek is – emelte ki.
A rendezvényen részt vett a kormány több tagja, Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye és Kun Miklós történész is.
