Áder János szerint 975 éve, Szent István halála után úgy tűnhetett: „a nagy munkával és atyai gondoskodással létrehozott keresztény állam rövid úton összeomolhat, maga alá temetve a magyarok jövőjét”. Amennyiben a magyarságot és Magyarországot csak állama tartotta volna egyben, ez megtörténhetett volna – fűzte hozzá. „Államalapító királyunk” örökségét sem trónviszály, sem diktatúra nem tudná eltiporni, és „nincs az a cinizmus, amely kiirthatná” – mondta az államfő.
Hozzátette: ez az örökség több egy jól működő államszervezetnél, mert ez egy „nemzedékről nemzedékre megtartott szép, igaz, nemes szellemi közösséget jelent”. Áder János Mindszenty József 1947. augusztus 20-án elhangzott beszédét idézve elmondta: a hercegprímás Szent Istvánra emlékezett olyan időben, amikor „már azok készülődtek a hatalom megragadására, akik más alapon gondolkodtak magyarságról és európaiságról, mint ahogy államiságunkról, szabadságunkról és függetlenségünkről is egészen mást gondoltak, mint Mindszenty”.
Kijelentette, hogy „a szocialistának nevezett diktatúra számára” az államalapító király emléke terhes örökségnek számított, és Szent Istvánt még az emlékét őrző ünnepnapon sem illett emlegetni. Az államfő hangsúlyozta, hogy Szent István személyiségét, hitét, országépítő munkáját a magyarok egy évezrede mércének tekintik. „Ez a mérce olyan mélyen a sorsunkba ivódott, hogy onnan akarva sem lehet kimetszeni. Megszállhatták Magyarországot idegen hatalmak, ráerőszakolhattak új zászlót, új címert, de a lelkekben élő hazát nem cserélhették másra” – mondta.
Áder János szerint Szent István alkotása szilárdnak és maradandónak bizonyult: „a történelem viharaiban is megőriztük államalapító királyunk művét ( ) mindenhol, ahol magyarok élnek”. „Amikor ebben az évben Székesfehérvár ünnepelt, minden rezdülésével, minden lélegzetvételével, minden elvégzett munkával azt üzente: az örökség mi magunk vagyunk” – fogalmazott.
A köztársasági elnök kiemelte: „első királyunk velünk volt mindig és velünk lesz az idők végezetéig. Mindaddig, amíg lesznek, akik magyarul gondolkodnak, akik magyar nyelven szólítják meg egymást, akik magyar nyelven fejezik ki érzéseiket, akik magyarul imádkoznak.”
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az év történései sok örömet hoztak a fehérváriaknak, egyre büszkébben, nagyobb kedvvel vettek részt közös ünnepeken – és ezzel együtt a város hétköznapjaiban is. A városvezető szerint tetszett az embereknek, hogy napjaik nemcsak munkáról, megélhetésről, anyagi gyarapodásról szóltak, hanem „történelmünkről, kultúránkról, a lélek épüléséről, tudásról, hitről, olykor a közös örömökről és a mulatságról”.
Kijelentette: Székesfehérvár nagyot lépett előre 2013-ban, mert számos beruházás megvalósult vagy elkezdődött, és a város megszabadult az adósságoktól. „Ennél fontosabb, hogy megerősödött hitünk abban: Fehérváron élni jó, érdemes, mert testben gyarapodtunk, lélekben erősödtünk, a jövőt pedig kezünkben tartjuk” – fogalmazott.
A Szent István-emlékévet lezáró ünnepség részeként a nemzeti emlékhelyen 1200 székesfehérvári általános és középiskolás – Cserhalmi György színművész vezetésével – felidézte Szent István Imre herceghez írt intelmeit, majd Áder János, valamint a város és a megye vezetői mécsest helyeztek el Szent István sírjánál.
