Klinghammer István hangsúlyozta: egyetemi képzés nélkül Magyarország története, megbecsültsége nem lenne az, ami, az intézményeknek már a középkorban is az ország gazdagodása volt a céljuk. Meg kell teremteni a helyet, majd megtalálni hozzá a hallgatókat, akiket nemcsak a diploma hajt, hanem az is, hogy értelmiségivé váljanak – jelentette ki. Az államtitkár az NKE kötelezettségének nevezte a színvonal megőrzését, szavai szerint három-öt év múlva ismét érdemes megnézni, milyen változtatások szükségesek.
A tanácskozáson Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára úgy fogalmazott: szükség van egy helyre, ahol a köz szolgáit képzik. A fenntartói elvárásokkal összefüggésben azt mondta: eredményes, elérhető, önkorlátozó és alkalmazkodóképes intézményt szeretnének, amely képes kielégíteni a közigazgatási igényeket, tudást és szellemiséget ad.
Biró szólt a közigazgatási továbbképzésekről, megjegyezve, hogy például a kormányablakok elindításához hatezer kormánytisztviselőt kellett ügyintézőnek képezni. Közölte: a 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozási ciklusban jelentős forrásokat fordítanának a közigazgatás továbbfejlesztésére, s ebben építenének a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is.
Patyi András, az intézmény rektora áttekintette a fontosabb állomásokat a két évvel ezelőtti megalakulástól. Elmondta, hogy jelenleg közel ugyanannyian tanulnak nappali képzésen, mint a vezető- és továbbképzési intézetben, s idén húsz százalékkal nőtt az egyetemet első helyen választó hallgatók száma. A rektor arról is beszámolt, hogy 2014. március 15-éig birtokba vehetik a megújult Ludovika kampuszt.
