Az új magyar választási rendszer a stabil kormányok alakulását segíti elő, miközben a demokratikus normák sem sérülnek a választási jogszabályok alapján. Többek között erről is szó volt a Nézőpont Intézet Választási rendszerek és kormányzati stabilitás elnevezésű december 5-i, budapesti nemzetközi konferenciáján, ahol a magyar mellett a brit, a német és az olasz választójogi rendszerek szakértői mutatták be az egyes országok választási rendszereit.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője az új magyar választási rendszerről szóló előadásában úgy fogalmazott, hogy annak egyik legfontosabb értéke a kormányzati stabilitás előmozdítása. Szerinte a választási jogszabályok alapján a demokratikus normák sem sérülnek. Példaként említette az arányosított választókerületeket, az alkotmányellenes aránytalanságok megszüntetését. A határon túliak és a nemzetiségek választójoga, valamint a fogyatékkal élő szavazók segítése kapcsán az új rendszer jogkiterjesztő jellegéről beszélt.
Hozzátette: ahogy a 2006-os MSZP–SZDSZ és Fidesz–KDNP eredmények új rendszerre vetítése sem fordítja át a korábbi eredményt, úgy megfelelő támogatottság mellett a jövőben is önálló, de legitim kormánytöbbséget szerezhet minden politikai oldal. A szakember szerint viszont a baloldali erők, ha elveszítik a választást, politikai okból esetleg csalást kiálthatnak majd.
Fodor a Nézőpont Intézet november 4-8. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatására épülő mandátumbecslést is ismertette. Eszerint a Fidesz–KDNP 52 százalékos részvétel mellett, a potenciális szavazók 42 százalékának támogatásával 116 mandátumot, tehát erős többséget szerezhet a választáson. Fodor szerint viszont sok múlhat még a pontos részvételen, ahogy a rejtőzködő és a bizonytalan szavazók beazonosításán is. Szintén lényeges a kisebb pártok (Együtt 2014, LMP, DK) tényleges eredménye, illetve hogy e pártok egyáltalán bejutnak-e a következő parlamentbe.
A rendezvényen dr. Michael Borchard, a Konrad-Adenauer-Stiftung politika és tanácsadás főosztályának vezetője a német választási reformról beszélt. A brit választási rendszert John Turner, a brit Association of Electoral Administrators vezetője ismertette. Prof. Kenneth Benoit, a London School of Economics and Political Science professzora pedig az olasz választási rendszerről tartott előadást a Nézőpont Intézet csütörtöki nemzetközi rendezvényén, amelynek szakmai együttműködő partnere a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Centre for Europen Studies voltak.
A 2014-es országgyűlési választáson mind a határon túli magyarok, mind a hazai nemzetiségiek élhetnek a választójogukkal – derült ki a Századvég Intézet elemzéséből. Véleményük szerint a korábbiakkal szemben a jelöltállítás szisztémája sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lett. A balliberálisok korábban folyamatosan arról beszéltek, hogy az új rendszer igazságtalanabb, mint a régi.
A balliberális véleményvezérek gyakorlatilag két éve folyamatos össztűz alatt tartják az új magyar választási rendszerről szóló törvénytervezetet, miközben sokukról kiderült, hogy nem is olvasták el a tartalmát. Bajnai Gordon egyik legjobb amerikai barátja, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogprofesszora korábban arról beszélt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Bajnaiék új választási rendszerről szóló manipulációiról bővebben itt olvashat. A volt miniszterelnök és köre egyebek között azt állította, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.
A magyarországi ellenzéki pártok olyan választási rendszert szeretnének bevezetni, amely folyamatos kormányválságokkal járna, és jelentősen hátráltatná a hatékony kormányzást. Jól látszik, hogy például a tisztán arányos választási rendszerrel rendelkező Szlovéniában képtelenek kezelni a gazdasági és politikai válságot, szemben Japánnal, ahol a többségi rendszerrel gyorsabban lehet átvészelni a kríziseket.
2018 előtt még mindenképpen módosítani kell a választási törvényt, mivel Tolnában a népesség változása miatt a megye választókerületeinek létszáma 20 százalékkal lesz kisebb az országos átlagnál. Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László tanulmányában úgy látja, ha 130 egyéni választókerület lenne, akkor a legnagyobb népességi eltérés mindig 14,3 százalék alatt lenne a választókerületek között.
