Választás 2014: mi történhet a Jobbikban?

A Jobbik minden bizonnyal nem lesz megkerülhetetlen erő a 2014-es választásokat követően.

Nagy szerint a párt helyesen ismerte fel, hogy meg kell nyerni minél több, „csak” nyugodt és boldog életre vágyó szavazót is, csakhogy az időnkénti botrányokozás, a Jobbik, vagy a hozzá közeli szervezetek gyűlésein megjelenő olykor félelmetes arcú, agresszív, uniformisba öltözött személyek leronthatják ezt a fajta képet. Úgy látja, hogy az imázsváltás, és a párt egésze között nincs igazi összhang, ami még megbosszulhatja magát.

A Jobbik hasonló problémával küszködik, mint az LMP, amennyiben nehéz önálló, sok választóhoz eljutni képes profilt kialakítani, amikor az „ Orbán megy, vagy marad”, „felszámoljuk-e a fideszes önkényuralmat/megmarad-e a magyarságot védő nemzeti kormány?” kérdésekké egyszerűsödik le a választás – fejtette ki az elemző. „Az LMP nem foglal egyértelműen állást egyik vagy másik oldal mellett, pontosabban mind a bal-, mind a jobboldal politikai elitjét kárhoztatja – emiatt viszont nincs markáns mondanivalója az »Orbán: igen vagy nem?« játszmában.” Ha pedig ez a játszma fogja meghatározni döntően a választások mondanivalóját, nehezen tud majd önállóan megmutatkozni, és ezzel a problémával most is birkózik, eddig nem túl eredményesen – hangsúlyozta az MPK munkatársa.

A Jobbik is bírálja mind a két oldalt, igaz, meghatározásában egyértelműen a jobboldal felé húz. Ahhoz, hogy jobb eredményt érjen a választásokon, több dolog is kellene a szakember szerint: el kellene hitetnie a jobboldali szavazók körében, hogy rá legalább akkora szükség van, mint a Fideszre. Ez nehéz, mert a Jobbik ebben a ciklusban a kormányoldal nem egy javaslatát megszavazta, illetve a Fidesz komoly versenytársa szimbolikus, nemzetpolitikai témában (határon túli magyarok). Mivel a Jobbik nem erősödött jelentősen a szavazók körében, ezért a jobboldali szavazó a baloldal legnagyobb kihívójában nem a Jobbikot, hanem az Orbán Viktor vezette Fideszt látja, és ez megnehezíti, hogy a Jobbik a jobboldali riválisától szerezzen meg szavazókat.

Nagy úgy látja, jó kommunikációra is szükség volna, ám a pártnak alig van hatásosan, jól kommunikáló politikusa. Bár Vona látszólag határozottan beszél, inkább közepes a kommunikációs teljesítménye, Novák Elődé izgalmasabb. A kommunikáció hátráltatja a pártot a további sikerekben, de a kommunikáció technikai elsajátítása önmagában még kevés, szerethető, szimpatikus emberek kellenének – tette hozzá. „A jobbikos politikusok körében felvonuló gárdisták, uniformisba öltözött, szigorú arcú, olykor agresszív egyének riasztóak lehetnek a nyugalmat jobban kedvelő, középen lévő választók számára.”

Egy a magyar társadalom egészét átfogó, hiteles program is szükségeltetik, amely elhiteti, hogy a Jobbik jobban ért a kormányzáshoz a Fidesznél – mutatott rá az MPK elemzője. Nagy szerint a Jobbik több botrányos megnyilvánulása (a parlamenti elnöki pulpitus mögötti terület látványos elfoglalása, hangzavart keltve) nem erősíti azt a képet, hogy a párt felelősségteljesen vezetné az országot kormányra kerülve.

„A Jobbik helyzetét nehezíti az is, hogy az új választási rendszer is preferálja a győztest, vagyis aki a választáson győz, az valószínűleg egyértelmű győzelmet arat (főleg, ha nagy pártról van szó) – ez tehát csökkenti az esélyét egy olyan, választások utáni helyzetnek, hogy a Jobbik képviselőire is szükség legyen a kormány megalakításához.” A jelenlegi tendenciák alapján tehát nem valószínű, hogy a Jobbik megkerülhetetlen erő lesz a majdani kormányalakításnál, és egyelőre kevés esély van arra, hogy lényegesen javítani tudjon 2010-es eredményein, bár egy jó kampány ezen elvileg segíthet – zárta szavait az elemző.