A holokauszt emléknapja a teljes magyarság emléknapja is

Rétvári arról beszélt, hogy a vészkorszak idején az állam nem tudta megvédeni polgárait.

Rétvári Bence emlékeztetett a hősökre, akik bátrak voltak életeket menteni: idősebb Antall József, az egyházak részéről pedig többek között Mindszenty József bíboros, Salkaházi Sára, Slachta Margit és Sztehlo Gábor. „Ők zsidókat mentettek, magyarokat mentettek, e kettőt nem lehet, nem is szabad kettéválasztani” – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban megemlítette a tavalyi Wallenberg-emlékév fontosságát.

Orbán Viktor levelében arról is szólt, hogy a magyarországi tragédia hetvenedik évfordulóján a kormány a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságon keresztül idén számos programot szervez. A mostani emlékülés is része ennek az eseménysorozatnak, amelynek célja „a múltunkkal való szembenézés, megértés és megbékélés. Emlékezés és emlékezet nélkül ugyanis nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet.”

Utalt arra: a Terror Háza Múzeum videóanyagainak egyikében egy haláltábor túlélője azt nyilatkozza, hogy „a bűnt meg lehet bocsátani, de sohasem lehet elfelejteni”, s a Példabeszédek könyvében is az olvasható, hogy „az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz”.

Gulyás Márton színházi rendező, a Krétakör ügyvezetője a szervezők engedélye nélkül a színpadhoz lépve a Szabadság térre tervezett emlékműről kérdezte Rétvárit. Az államtitkár úgy reagált: az emlékmű az 1944. március 19. utáni áldozatokra emlékezik, akiket haláltáborokba hurcoltak. Senkinek a felelősségét nem akarja elvitatni, de a történelmi ténynek emléket kíván állítani – hangsúlyozta. A hozzászólást a jelenlévők megosztott véleménynyilvánítása kísérte, miközben a szervezők elnézést kértek a közjáték miatt.a

Gulyás Márton 2013 novemberében a Város Mindenkié nevű szervezettel karöltve tört be a Fővárosi Közgyűlés ülésére, ahol a hajléktalanokat egyes közterületekről kitiltó rendelettervezet volt napirenden. Gulyásék a Hallgatói Hálózat, valamint a Bajnai Gordonhoz köthető mozgalom aktivistáival teljesen ellehetetlenítették a munkavégzést, s annak ellenére, hogy Tarlós István főpolgármester többször is felszólította őket, hogy távozzanak, nem tették. Végül a rendőrök egyesével vitték ki őket a teremből.

A Krétakör ügyvezetője több alkalommal is külföldön bírálta újságírók előtt az Orbán-kormányt, valamint nehezményezte, azt is, hogy – mint állítja –, idehaza nincs sajtószabadság. A nagy elégedetlenség közepette emlékezetes az is, – mint azt az MNO Kultúrgrund rovata megírta– , hogy a Klubrádió Nagypéntek reggelén beolvasta a Szítsatok lázadást! kezdetű, drámai hangú szöveget, amelyet a Theater der Zeit című lap a Krétakör ügyvezetője, Gulyás „intelmével” vezetett fel: „Magyarország diktatúrává változik, és a világ ezt szemléli.”

A Gulyás által gründolt Kértakörösök később azzal vádolták meg az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a színitársulat 2008 és 2010 között kapott 200 millió forintjáról kiadott közleményük, ami egyébként Gulyás nyilatkozatára reagált, „azt sejteti, hogy a Krétakör Markó Ivánhoz hasonlóan egyedi kijárásos rendszerben kapott támogatást a 2010 előtti kormány idején”. Markó Iván „a kijárásos rendszerben kapott támogatás” mellett egy megzavart előadást is magáénak tudhat. Mint a Magyar Nemzet beszámolt róla, a Magyar Színházban 2013 novemberében bemutatott Az ember tragédiája előadása közben ugyan is pont a közgyűlést megzavaró és az antidemokráciától rettegő Gulyás Márton és társai ordibáltak bele a performance-ba.

A megemlékezésen Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést rendeztek, ahol Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főigazgatója arról beszélt, hogy nemzetközi konferenciát rendeznek április 24-én Bűn, vétek, felelősség – A magyarországi holokauszt 70 év távlatában címmel, június 5-én pedig nemzetközi konferenciát tartanak Külföldi és hazai erőfeszítések a magyarországi deportálások leállítása érdekében címmel. Több hiánypótló kézikönyvet is publikálnak, egyebek mellett a magyarországi zsidóság történetét bemutató kronológiát – tette hozzá.

A rendezvényen megjelent mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Ilan Mor izraeli nagykövet. Felolvasták Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetét is.

Az emléknapon megnyitották a Holló Imre-emlékkiállítást és az Egyházi embermentők című kiállítást is, este pedig főhajtással és gyertyagyújtással emlékeznek meg a vészkorszakban meggyilkoltakról az intézményben az Áldozatok emlékfalánál, ahol imát mond Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

A Kereszténydemokrata Néppárt hisz abban, hogy az igazi védelmet az ordas eszmék és az antiszemitizmus ellen is a hiteles kereszténység képes nyújtani, amely önmagából fakadóan nem tűri a kirekesztést és mások megalázását.

A párt közleményében rámutatott: arra az időszakra tekintenek most vissza, amelyben semmibe vették az emberi jogokat, és elemi létében fenyegettek mindenkit akár származása, akár véleménye miatt.