Cél az erős ügyvédi kamara

Erős, hatékony szakmai érdekképviseletet akarnak létrehozni az Ügyvédi Összefogás tagjai.

– Tudnak arról valamit, hogy milyen mértékű a támogatottságuk?
– A kamarai ügyekkel kapcsolatban az ügyvédi karon úrrá lett apátia, fásultság érzése a legnagyobb ellenfelünk, de az utóbbi hónapokban érezhetően áttörtük az érdektelenség falát. Egyre többen, sőt mondhatom, hogy nagyon sokan keresik a kapcsolatot velünk, csatlakoznak hozzánk, sok-sok javaslattal és minden rendelkezésükre álló módon támogatnak bennünket. Ráébredtek a kollégák, hogy a saját szakmai sorsunk alakításában elsősorban saját közösségünkre számíthatunk. Megértették, hogy más szervezetekkel, az ügyfelekkel való kapcsolatainkban is meghatározó, ha egységes, erős, hatékony, valóban a tagságért dolgozó érdek-képviseleti szervünk van. Támogatottságunkat mutatja, hogy a választáson 126 tisztségre állítottunk jelöltet, jelentős többségben olyan kollégákat, akik eddig semmilyen kamarai szerepet sem vállaltak. Jelöltjeink ugyanakkor szakmailag kiválóan felkészült, ismert és elismert tagjai a budapesti ügyvédi karnak, akik elkötelezettek a programunk – tagság által számon kérhető – megvalósítása iránt.

– Melyek lennének a legelső, legfontosabb lépéseik?
– A helyzet súlyosságát mutatja, hogy mind a 12 programpontunk halaszthatatlanul fontos, égető problémát kíván rendezni. A kamara gazdálkodásának, működésének felülvizsgálata, a tagdíj csökkentése, a fegyelmi kódex megalkotása, a korszerű felelősségbiztosítási rendszer, a szolgáltatások körének bővítése, színvonaluk emelése, a fiatalok bevonása mind olyan megoldatlan kérdés, amely évtizedek óta feszíti az ügyvédtársadalmat. A jelenlegi kamarai vezetés ezeket a problémákat vagy a szőnyeg alá söpri, negligálja, vagy igen keményen fellép azokkal szemben, akik veszik a bátorságot, hogy szóba hozzák őket. Ezt nem lehet, és nem is fogjuk hagyni!

– Pedig a jelenlegi elnök, Réti László éppen a látható és modern kamara ígéretével korteskedett korábban és nyerte meg az előző választást.
– Igen, ezt ígérte, de a megvalósítással adós maradt, a kamara működése ugyanis sem modern, sem látható nem lett. A már elmondott gondok egyre csak fokozódtak. Így nem csoda, hogy szinte az egész tagság becsapottnak tartja magát. Ráadásul a kamara gazdálkodása, működése, más kamarákkal való gazdasági kapcsolata alapvetően átláthatatlan. A belső szabályzatok zavarosak, hiányosak, kétértelműek vagy teljesen értelmezhetetlenek. Ügyvédként, ha ilyen munkát adnék át az ügyfelemnek, másnap már biztos nem lenne megbízásom. Mindez feltehetően azonban nem véletlen.

– Mire gondol?
– Vegyünk akkor egy konkrét példát, ami ráadásul most aktuális. Ez év májusától az ügyvédek számára kötelező lesz biztonsági jel, úgynevezett matrica használata bizonyos típusú ingatlanszerződéseknél. Az erre vonatkozó jogszabály-módosítás a területi kamarák feladatává tette a matricák előállítását, forgalmazását, nyilvántartását. A jogalkotó ezzel lehetőséget adott arra, hogy a matricabevételek a kamarákat illessék meg. A matricaügy lebonyolítása azonban elég érdekesen kezd alakulni. A kamarai vezetés részt vett egy információink szerint megközelítőleg 130 millió forint alaptőkéjű részvénytársaság létrehozatalának előkészítésében. Az alaptőkéből kilencvenmillió forint körüli összeget a BÜK állna, többek között Szalay utcai ingatlanának a társaságba történő apportálásával. Ebbe a cégbe készülnek kiszervezni a matricázást, így a bevétel nem közvetlenül a kamarákba, hanem egy részvénytársaságba folyna be. A cégalapítás feltételeiről a tagság mindeddig semmit sem tudhatott meg. Bár a részvénytársaság alapszabályának tervezetében információink szerint olyan jelentős rendelkezések vannak, mint pl. az, hogy a cég további leányvállalatokat hozhat létre, és más cégekbe is bevásárolhatja magát. Tudomásunk szerint a matricaprojekt egyik élharcosa Réti elnök úr, aki mellszélességgel támogatja azt.

– Önök tettek már valamit az ügyben? Mert rossz nyelvek szerint az önök mozgalma épp a matricabevételek feletti rendelkezést akarja megkaparintani.
– Ezt mindannyiunk nevében a leghatározottabban visszautasítom. Nem nehéz kitalálni, hogy ez a vádaskodás honnan indult. Az Ügyvédi Összefogás résztvevői mindent megtesznek annak érdekében, hogy a matrica feletti rendelkezési jog mindenképpen a kamarai közgyűlés hatáskörébe tartozzon. Ha a jelenlegi kamarai vezetés figyelmen kívül hagyja javaslatainkat, úgy a törvényességi felügyeleti jogot gyakorló szervhez fogunk fordulni. Ez az eset is egyébként tökéletesen példázza annak a – néhány kivételtől eltekintve – szűk vezetői elitnek a saját tagságát figyelmen kívül hagyó működését, amelynek tevékenysége a tagok számára átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Többek között ezt a mentalitást kell megszüntetni. Amennyiben a választáson bizalmat kapunk, haladéktalanul átvilágítjuk és a tagság elé tárjuk a kamara gazdálkodásának, működésének helyzetét, hogy tiszta lappal indulhassunk.

– Réti László néhány napja az egyik médiában az önök programpontjaival csaknem azonos ötletekkel állt elő. Lehetséges, hogy a mostani vezetés ugyanazt akarja, mint az önök mozgalma, és nyílt kapukat döngetnek.
– Ez olyan kérdés, amiről megdöbbenés nélkül nehéz beszélni. Kétségtelenül úgy tűnik, hogy Réti elnök úr elkezdett szemezgetni a már nyilvánosságra hozott programunkból, felhasználva belőle jó néhányat. Ez több okból is sajnálatos, elsődlegesen azért, mert azt jogi végzettség nélkül is mindenki tudja, hogy ilyet nem szabad csinálni. Bár már láttunk olyat a történelemben, hogy amikor valaki rájön: egy korszakváltást nem tud megakadályozni, akkor megpróbál az élére állni. Egyébként Réti elnök úrnak 8 éve volt bizonyítani, de kísérletet sem tett azonos vagy hasonló program megvalósítására. Végül azért is megdöbbentő a magatartása, mert a mozgalmunk megkereste őt, hogy vállalja fel a tagság előtt programunkat, de erre nem volt hajlandó. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a vezetés nem csak az elnökből áll. A jelenlegi vezetés többségi csoportjának meghatározó alakja, összefogója, szervezője Köves Péter elnökhelyettes. Ennek a csoportnak, úgy tűnik, nem célja a kamarai vezetés alapvető, érdemi megújítása, megváltoztatása. Sőt, úgy tűnik, a vezetés fél a választási megméretéstől.

– Miből gondolja ezt?
– A kamarai választási szabályzat tavalyi módosítása tízórásra korlátozta a korábban többnapos választási időtartamot. A választás napjaként munkanapot jelöltek ki, egyetlen helyszín megadásával. Ha tehát mindössze két alternatív jelölttel számolunk 127 tisztségre, akkor is egyetlen szavazónak közel 260 nevet kell átolvasni, beikszelni és az ívet az urnába bedobni. Az országgyűlési választásról szóló törvény 13 órás szavazási időtartam mellett egy szavazókör méretét 1500 főben maximálja annak érdekében, hogy biztosítva legyen a demokratikus joggyakorlás. Jelen esetben munkavégzés közben, tíz óra alatt, egy szavazóhelyiségben a 127 tisztségviselőt kell megválasztani 5000 ügyvédnek. Ennyi idő alatt, a jelenlegi körülmények és feltételek mellett fizikailag lehetetlen biztosítani, hogy a szavazásra jogosult ügyvédek választójogukat gyakorolhassák. Ez azt jelenti, hogy a februári hidegben az utcán kígyózhat majd a voksolásra váró ügyvédek sora, feltéve, ha a körülmények láttán sarkon nem fordulnak. Még nagyobb a gond a szavazatszámlálással.

– Éspedig?
– A jelenlegi választási szabályzat semmilyen garanciális rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy ha több szakmai tömörülés indul a választáson, akkor ezeknek a delegáltjai automatikusan jelen lehessenek a szavazatok számlálásánál. A szavazatszámláló bizottság tagjait a jelenlegi kamarai elnökség választja meg, amelyben az Ügyvédi Összefogás képviselői négy fővel vannak jelen, míg egy másik, a választáson jelölteket állító tömörülés résztvevői jelentős többségben képviseltetik magukat. Nem lehet demokratikusnak és legitimnek tekinteni egy olyan választást, amelyen ugyan több csoport indulhat, de csak az egyik számolhatja a szavazatokat. Az pedig mélyen elgondolkodtató, ha az ügyvédek egyik szakmai csúcsszervezetének választási szabályzatából hiányoznak alapvető garanciális elemek.

– Mit tudnak tenni?
– A tagságnak a választásokig semmilyen jogi eszköz nem áll rendelkezésére, hogy a választójoguk korlátozásának megváltoztatását kikényszerítsék. A mozgalom elnökjelöltjeként megkerestem Réti elnök urat, ismertettem vele a helyzetet, bár nyilvánvalóan tisztában kell lennie vele. Kértem, hogy biztosítsa az ügyvédek számára a tiszta szavazáshoz méltó, európai körülményeket és azt, hogy megfelelő számú delegáltunk jelen lehessen a szavazatszámlálásnál. Az első esetben némileg pozitív hozzáállást tapasztaltam, ugyan minden konkrétum nélkül, de a második esetben még ezt sem. Sőt legutóbbi hírlevelében rendkívül cinikusan figyelmeztetett mindenkit, hogy igyekezzen korán szavazni, mert jóval kevesebb idő áll rendelkezésre.

– Akkor mi lesz most, ne közelítsük meg a Szalay utcát február 21-én, mert tömegjelenetek várhatók?
– Mindent el fogunk követni ennek elkerülésére, pl. az Ügyvédi Összefogás már gondoskodott a közelben megfelelő melegedő-, várakozóhelyről, ahová a kollégák be tudnak térni.

– Miért vágtak bele ebbe az igen nehéznek és egyáltalán nem kifizetődőnek, hálátlannak tűnő feladatba?
– Egy biztos, nem anyagi okokból. A jelöltjeink mindegyike meg tud élni ügyvédi praxisából, sőt többen elhatároztuk, hogy tiszteletdíjunk jelentős részét ösztöndíjprogramokra fogjuk felajánlani megválasztásunk esetén. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy a kamara megújítása a meglévő és leendő ügyfeleinkből, megbízóinkból álló társadalom számára is alapvetően fontos. Egy szakmailag és mentalitásában megújított, rendezett, átláthatóan, kiszámítható módon működő kamara pozitív hatása az ügyfeleknek nyújtott jogi szolgáltatás minőségének javulásában is érezhető lesz. Egy személyes megjegyzést engedjen még meg nekem: a Dessewffy családban évszázados hagyománya van a társadalom, illetve egy-egy szűkebb közösség iránti felelősségtudat, tenni akarás megfogalmazásának és kimutatásának. Kiemelendő közülük dédnagyapám testvére, az Aradon kivégzett Dessewffy Arisztid, de a Tudományos Akadémia létrehozásának támogatásában is részt vett a Dessewffy család, és családom tagjai közül került ki az Akadémia első elnöke is. Nagyon fontos, hogy higgyenek abban az emberek, jelen esetben különösen az ügyvédkollégák, hogy önös érdek nélkül, kizárólag egy közösség helyzetének a jobbításáért is lehet és kell is közösen munkálkodni.