Új korszakot nyitnának az ügyvédi kamarában

A BÜK teljes vezetőségét megújítaná a február 21-i tisztújításon az Ügyvédi Összefogás nevű szakmai szerveződés.

E célok elérése érdekében a BÜK teljes vezetőségét megújítaná a február 21-i tisztújításon az Ügyvédi Összefogás nevű szakmai szerveződés. Mint Dessewffy Alice, a négy éve megalakult szervezet elnökjelöltje tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a kamara vezetése az elmúlt huszonöt évben egy szűk eliten belül cserélgette a posztokat, miközben a szervezet tevékenysége a tagság részéről teljes érdektelenségbe fulladt.

A teljes ügyvédi kar érdekét szolgáló szakmai szervezetet kell létrehozni, közvetlen, hatékony érdekképviseletre van szükség. Ennek érdekében az Ügyvédi Összefogás jelentősen átalakítaná a BÜK működését, új, nem a tagságot kötelezően terhelő források bevonásával csökkentené a kamarai tagdíjakat, valamint az ügyvédek adminisztratív terheit is.

Bártfai Beatrix, az Ügyvédi Összefogás egyik elnökhelyettes-jelöltje hangsúlyozta: a kamarai tagság hosszú évek óta már meg sem kísérel aktívan részt venni a szakmai közéletben. Emlékeztetett rá, Réti László négy éve „látható kamara” jelszóval szerezte meg az elnöki posztot, ám a kamara azóta is láthatatlan. Az ügyvédek többsége azonban látni sem akarja a kamarát, és a kötelező tagdíjfizetésen kívül kapcsolatba sem akar kerülni vele. A tagok többsége ugyanis úgy érzi, hogy a kamarához kizárólag kötelezettségek kötik, és ennek fejében ügyvédi tevékenységéhez érdemi szolgáltatásokat, támogatást szinte semmit nem kap. Bártfai Beatrix kiemelte: egy a tagságával kapcsolatot tartó ügyvédi kamarának észlelnie kell és lehetőségeihez mérten fel kell hívnia a figyelmet, ha a társadalom tagjait tömegesen érintő jogügyletfajtának jogi típushibája lehet.

Szerepet kell vállalnia a közérthető tájékoztatásban is az ilyen, a társadalom széles rétegét érintő problémákkal kapcsolatban. Az Ügyvédi Összefogás szerint a társadalom iránti szakmai felelősségvállalásnak ez a fajta megnyilvánulása rendkívül hiányzik a Budapesti Ügyvédi Kamarából, pedig ez elengedhetetlen lenne az ügyvédség társadalmi és szakmai megbecsülésének megerősítéséhez. Példaként említette a devizahitel-szerződéseket érintő problémákat.

Járai Gábor, az Ügyvédi Összefogás másik elnökhelyettes-jelöltje a kamarai választási szabályokra vonatkozó lényegi nehézségekre hívta föl a figyelmet. Rámutatott: a tavalyi módosítás nyomán a szavazás időtartamát a korábbi több napról mindössze néhány órára szűkítették. Ez azt jelenti, hogy a több mint ötezer ügyvédnek munkanapon, munkaidőben tíz óra alatt kell egyetlen helyen 127 tisztségviselőről szavaznia, ami ennyi embert tekintve fizikailag lehetetlen. A februári hidegben az utcán kígyózhat majd a voksolásra váró ügyvédek sora, feltéve ha a körülmények láttán sarkon nem fordulnak.

Összehasonlításul megemlítette: az országgyűlési választáson egy szavazókörben a legfeljebb 1500 szavazónak tizenhárom órája van, hogy lényegesen kevesebb jelölt közül válasszon. Járai Gábor szerint a szavazatszámlálás legitimitása is kérdéses, hiszen a szavazatszámlálókat a mostani kamarai vezetés többsége jelöli ki. Nem lehet demokratikusnak és legitimnek tekinteni egy olyan választást, amelyen több csoport indulhat, de nem delegálhat mindegyikük automatikusan képviselőket a szavazatszámláláshoz. Az Ügyvédi Összefogás ezért egyebek között azt követeli – tette hozzá –, hogy a szavazásnak, de legalább a szavazatszámlálásnak legyen közhiteles felügyelete.