A Fidesz szóvivője azt mondta, az előző, baloldali kormányok alatt január elsején rendre nőtt a gáz, az áram, valamint a távhő ára. A kormánypárti politikus szerint a baloldali kormányok „a családokon és a munkavállalókon hajtották be saját alkalmatlanságuk árát”.
Ezzel szemben a kormányváltás óta már a negyedik alkalommal csökken az adó, illetve a rezsi január elejével, illetve nőnek a bérek és a nyugdíjak – tette hozzá Zsigó Róbert. Hangsúlyozta: mindezt a kormány úgy érte el, hogy nem vett fel hitelt, sőt az előző kormányok által felvett IMF-hitelt is visszafizette. Szavai szerint a kormány pénzügyileg stabilizálta az országot, és tartós növekedési pályára állította a gazdaságot.
Szerinte a „bukott baloldal” ezt veszélyezteti, hiszen az ellenzéki pártok abban egyetértenek, hogy adó- és rezsiemelést szeretnének.
Szerdától több, a családokat és a munkavállalókat is pozitívan érintő változás lép életbe: nő a minimálbér, a nyugdíj, bevezetik az gyed extrát, és emelkedik a szociális és gyermekvédelmi dolgozók bére is – közölte korábban a Fidesz.
Mint arról korábban beszámoltunk fordulatot hozott a kereskedelem számára a 2013-as év, amit az is alátámaszt, hogy decemberben például rekordnagyságú, több mint 830 milliárd forintos forgalmat értek el a boltok. Ez azt jelenti, hogy ha lassan is, de beindul a lakossági fogyasztás, ami nem csak növeli, hanem tartóssá teheti a gazdasági bővülést.
A kormány az idei 1 után jövőre 2 százalékos GDP-növekedéssel számol. A Híradónak nyilatkozó elemző szerint ez még magasabb is lehet. „Még egészségesebb, még hosszabb távú növekedést tudnánk elérni azzal, ha a magyar emberek ismét visszaszoknának a magyar termékekre, magyar szolgáltatásokra, tehát egy kicsit magunkat preferálnánk a fogyasztási szokásainknál” – mutatott rá Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház vezető elemzője. Így ugyanis a hazai kis- és középvállalkozások tudnának fejlődni. A szakértő szerint ha növekszik a lakossági fogyasztás, az a termelés bővítésére ösztönzi a kis cégeket.
Az elmúlt két-három év egymásra épülő magyar gazdaságpolitikai intézkedései IMF-hitellel nem sikerültek volna – mondta Barcza György. A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője december 21-én a köztévében arról is beszélt, hogy idén a 3 százalék alatti hiánycél durván 800 milliárd forint, amelyet szinte teljes egészében belföldről finanszírozunk.
A lakossági fogyasztás és a beruházások gyorsuló növekedésével számol a december 19-én közzétett legfrissebb inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. A korábbiakhoz képest javították előrejelzéseiket a magyar gazdaság növekedését illetően londoni pénzügyi elemzők december 13-ai előrejelzésükben. Többen is két százalék fölötti bővülést várnak a jövő évre.
