Szerda este fél nyolcig 337 jelöltet vettek nyilvántartásba az egyéni választókerületi választási bizottságok az áprilisi országgyűlési választásra, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pedig már három országos listát is nyilvántartásba vett – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalának adataiból.
A választási bizottságok a Fidesz–KDNP jelöltjei közül 106-ot vettek nyilvántartásba, ez azt jelenti, hogy az összes választókerületben indul kormánypárti jelölt. Az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP szövetség jelöltjei közül 89-et vettek nyilvántartásba szerda estig, vagyis az egyéni választókerületek négyötödében már biztosan indul a baloldali összefogás jelöltje.
A Jobbiknak 65, az LMP-nek 14, a Munkáspártnak és az Új Magyarország Pártnak 9-9, a Haza Nem Eladó Mozgalom Pártnak 8, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek 7, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának 6, a Seres Mária Szövetségeseinek 5 hivatalos jelöltje van. A Magyarországi Cigánypártnak 4, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártnak, a Magyar Cselekvő Pártnak és az Új Dimenzió Pártnak 3-3, a Szociáldemokrata Pártnak 2, a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártnak, az Elégedetlenek Pártjának és a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártnak 1-1 nyilvántartásba vett jelöltje van, továbbá egy független jelöltet is nyilvántartásba vettek.
Négy évvel ezelőtt más-más stratégiát követtek a pártok az ajánlószelvények gyűjtése során, a Fidesz 2010-hez hasonlóan ráért, a mennyiség volt a céljuk – olvasható a Forum Politicum (FP) legfrissebb bejegyzésében. Az MSZP és a Jobbik viszont versenyt futottak egymással: a radikális pártnak volt meg elsőként az országos listaállításhoz szükséges számú megyében a megyei listája és valamennyi egyéniben a jelöltje. A kis pártok között az MDF nyilatkozataiban meglévő magabiztosságát nem tükrözték az adatok, s az LMP lassú indulása, de felfutó hajrára már előre jelezte a kis párt választási sikerét – szerepel az elemzésben.
Az FP arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei választások során már nem kopogtatócédulákat kell gyűjteni, hanem aláírásokat, ugyanakkor jelentősen rövidebb idő alatt. Azzal, hogy az országoslista-állítást nem a megyei listák állításához köti a törvény, jelentősen könnyebbé válik új szereplőknek országos listát állítani és így reálisan elérni az ötszázalékos küszöböt. „Mostantól úgy is szavazhatunk az általunk preferált pártra listán, hogy nincs is a megyénkben egyéni jelöltjük, de akár még csak szervezetük sem, ez pedig jelentős előrelépés.” Most már országos listát az állíthat, akinek kilenc megyében és Budapesten van legalább egy, országosan minimum 27 egyéniben jelöltje – tették hozzá.
Idén azt láthatjuk, hogy a Fidesz továbbra is meglévő aktivista hálózatára épít, utcán nem nagyon gyűjt aláírásokat, szavazóikat felkeresve egy-két nap alatt összegyűjtötték a szükséges (egyébként a rendszerváltozáskor a kisgazdák által ajánlott) 500-as számot, s gyorsan le is adták: a gyorsasági versenybe tehát idén beszálltak, s megnyerték. Az MSZP-nek esélye sem volt felvenni a jobboldali párttal a versenyt, de mára eldőlt, napokkal a határidő előtt mindenhol lesz jelöltjük, s le tudták szakítani a Jobbikot is, ami nagy siker a négy évvel ezelőtti helyzethez képest – olvasható az elemzésben.
A radikális pártnak, úgy tűnik, szintén mindenhol lesz egyéni jelöltje, de nem tudtak versenyre kelni a szocialistákkal. Az LMP-nek jelenleg 15 megyében van olyan jelöltje, aki leadta az aláírásokat, így nagy valószínűséggel állíthatnak országos listát. Vannak azonban olyan új szereplők, akik a kedvezőbb lehetőségek miatt indultak, s lehet országos listájuk, s így esélyük egy jobb eredményre – zárul az FP gyorselemzése.
