Az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzat jogosult országos nemzetiségi listát állítani. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges.
A választási eljárásról szóló törvény rögzíti, hogy a szükséges ajánlások számának meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hány az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként regisztrált választó van az adott nemzetiség névjegyzékében a szavazás előtti 48. napon, azaz február 17-én.
Az országos lista állításához szükséges ajánlásszámot a hétfői adatok alapján a Nemzeti Választási Iroda állapítja majd meg. A 13 országos nemzetiségi önkormányzatok közül eddig csak az örmény, a német, a román, a bolgár, a horvát és a lengyel kérte nyilvántartásba vételét (vagyis jelezte a választáson indulási szándékát) a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Eddig a legtöbben (2917-en) a németek közül vetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. 424-en szerepelnek a horvát nemzetiségi névjegyzékben, 334-en a román, 54-en a lengyel, 45-en a bolgár, 23-an az örmény névjegyzékben.
Mivel az országos lista állításához szükséges számú aláírást csak akkor tudják összegyűjteni az országos nemzetiségi önkormányzatok, ha tudják, hogy kik regisztráltak a nemzetiség választópolgáraként a központi névjegyzékben (hiszen őket, és csak őket érdemes felkeresniük), ezért a választási iroda az adott nemzetiség tagjaként regisztrált választópolgárok nevét és lakcímét átadja a nemzetiségi jelölőszervezeteknek.
Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak március 4-ig kell összegyűjteniük a szükséges számú aláírást és bejelenteniük az országos lista állítását. A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.
