A védelem- és biztonságpolitika elmúlt négy évét értékelve Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt mondta, hangsúlyos szempont volt az államháztartás egyensúlyának megteremtése. A HM takarékos gazdálkodást folytatott, de emellett elkötelezte magát a honvédelem teljes rendszerének megújítása mellett – tette hozzá.
Siklósi Péter emlékeztetett arra, hogy megállították a védelmi költségvetés 2004 óta tartó csökkenését, és elkötelezték magukat annak 2016-tól való fokozatos emelése mellett. Mindketten sikeresnek értékelték a NATO-együttműködést, a magyar részvételt az afganisztáni és a balkáni misszióban. A költségcsökkentések dacára folyamatosan fenntartották a magyar honvédség magas színvonalú missziós szerepvállalását – mondta Siklósi Péter. A NATO-műveletek mellett EU-műveletekre koncentráltak, de részt vettek az ENSZ-ében, az EBESZ-ében és az MFO-éban is – mondta.
Véleménye szerint a NATO igen nagyra tartja a magyar műveleti szerepvállalást. Kitért arra, hogy a legnagyobb kihívást az afganisztáni misszió jelentette, onnan a magyar csapatokat a balkáni, koszovói és bosznia-hercegovinai műveletekre csoportosítják át. A medinai NATO-radarral kapcsolatban közölte, hogy a komplexum műszaki átvétele februárban lezárul.
Siklósi Péter azt mondta, a stratégiai partnerekkel, kiemelten az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés keretében Magyarország 2010 óta különböző pénzügyi alapokból több mint 35 millió dollár támogatást kapott. Beszélt arról is, hogy sikeresen újratárgyalták a Gripen-bérleti szerződést, amelyet kedvezőbb feltételekkel 2016-tól 10 évre hosszabbítottak meg. Hozzátette: év végére várhatóan elérik a kitűzött célt, és 8 ezren lesznek az önkéntes tartalékos rendszerben; az első műveleti tartalékost már be is vetették, ő Afrikában teljesít szolgálatot.
Takács Szabolcs is egyetértett azzal, hogy a NATO komolyan elismeri Magyarországot, rendszeresek a megbeszélések a NATO vezetőivel. A NATO-missziókról szólva elmondta azt is, hogy a nyugat-balkáni térség stabilizációja, demokratizálása kiemelt kérdés Magyarországnak, ennek legjobb eszköze pedig az euroatlanti integráció. Kitért arra, hogy a Külügyminisztérium részt vesz az EU közös védelempolitikájának alakításában is, és kiemeltem fontosnak tartja a visegrádi együttműködést. Takács Szabolcs szerint Magyarország súlyához képest jelentős szerepet tudott vállalni különböző fegyverleszerelési, -ellenőrzési együttműködésekben. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország volt 2011-2013 között a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának egyik alelnöke. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a külügyminiszter volt az elnöke a NAÜ nukleáris védettségi konferenciájának, és Magyarország az átfogó atomcsendegyezmény meghatározó szereplője is. Magyarország meghívást kapott egy, az ENSZ főtitkára által összehívott huszonöt tagú kormányzati munkacsoportba is, amelyet a katonai célú hasadó anyagok betiltását célzó egyezmény hívott életre.
