A kormányfő emlékeztetett rá, a közelmúltban készült el az Akadémia természettudományi kutatóközpontja és a CERN adatközpontja. A miniszterelnök reményei szerint a kutatóközpontok sora bővülni fog, és Magyarország nemcsak termelési, hanem majd kutatási-fejlesztési központtá is válhat.
Orbán Viktor elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia által kidolgozott program alapján és egy hosszabb távú stratégia részeként 2010-től jelentősen bővült a tudományra fordított források nagysága.
A kutatóközpont szimbolikus helyszínre, egy volt szovjet laktanya helyére épül. „Azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt, most hamarosan hazánk gazdasági és szellemi felemelkedésének intézménye állhat majd” – közölte a kormányfő.
Az európai együttműködéssel létrejövő beruházás vissza nem térő lehetőség az ország számára. Az, hogy a kutatóközpont Szegedre kerülhet, többek között köszönhető a világszerte elismert egyetemnek és az ország által elért eredményeknek, annak, hogy Magyarország egyre inkább visszaszerzi nemzetközi tekintélyét – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök beszédében gratulált Botka Lászlónak, Szeged szocialista polgármesterének a város által elért eredményekhez. Mint mondta, a kormány átvállalta az önkormányzat mintegy 25 milliárd forintnyi adósságát, hat és fél év alatt pedig 293,4 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett, illetve érkezik a csongrádi megyeszékhelyre.
Orbán Viktor miniszterelnök januárban úgy fogalmazott a CERN-ben tett látogatása alkalmával, hogy Magyarország büszke lehet mérnökeire, informatikusaira, fizikusaira.
Az uniós források 10 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot fordítanak közvetlenül kutatás-fejlesztésre 2014–2020 között – mondta korábban Cséfalvay Zoltán, az NGM gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, a kutatóközpont létrehozásával Európa biztosíthatja elsőségét a lézerfizika tudományterületén a világban.
Az akadémikus, lézerfizikus kifejtette, bízik benne, hogy a kutatóközpont alapkőletételét követően hamarosan elindulhat az azt körbevevő tudáspark kialakítása is.
A közvetlenül mintegy négyszáz, közvetve akár négy-, ötezer embernek is munkát adó szegedi lézerközpont kialakításának első fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, erre 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból 37 milliárd forint fordítható. A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a központban további speciális paraméterekkel rendelkező kutatóberendezések kialakítására. A beruházás második fázisának befejezése 2018-ra várható.
A 24 400 négyzetméter alapterületű kutatóközpontot jól megközelíthető helyszínen, az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontjához közel, a városközponttól 5 kilométerre található 16 hektáros területen építik föl. A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor speciális műszaki feltételeknek kellett megfelelni, elsősorban a rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem tekintetében.
A tudományos nagyberuházás célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.
