Orbán: Zsugori alak vagyok, ha az ország pénzéről van szó

A miniszterelnök az ország és Szeged városának lehetőségeiről is beszélt az egyik helyi lapnak.

Orbán Viktor a szegedi ELI lézerközpont csütörtöki alapkőletétele után a Szegedma.hu-nak elmondta: szimbolikus a jelentősége annak, hogy az egykori szovjet laktanya helyén Európa az adott szakterületen valószínűleg legmodernebb kutatóközpontja épül fel. „Ez a projekt nemcsak a lelkünknek jó, hanem az eszünknek és a zsebünknek is” – utalt rá a miniszterelnök, ugyanis a beruházással közvetlenül 400 munkahely jön létre, ráadásul közvetetten még több embernek adhat majd munkát. Orbán szerint az ELI-beruházás komoly, az országhatárokon is túlnyúló központtá teheti Szegedet, és komoly fejlődési lehetőség a város és a régió számára is.

„El kell érni, hogy a felismerés, az ötlet az elvont tudomány világából, a kutatásból átkerüljön a tényleges gazdaság világába. Ezért kell Szegeden megépítenünk az ELI mellett egy high-tech ipari övezetet. Óriási munka áll előttünk, de a szegediek hatalmas előnnyel indulnak, mert Szegednek van ELI-je, és akinek nincs, az éppen egy ELI-nyi, azaz behozhatatlan hátránnyal startol!” – magyarázta a kormányfő.

Orbán arra a felvetésre, hogy  a projekttel kapcsolatban többször is gratulált Szeged szocialista polgármesterének, Botka Lászlónak, elmondta: „Vigyáznom kellett, mert ha még egyszer megdicsérem, lehúzzák a listáról a szocialisták! De félretéve a tréfát, a Fideszben van egy mondás: az úriember nem csibész. Mikor eljön az ideje, akkor lehet szkanderozni, összemérni az erőt, ám mivel az úriember nem csibész, az ellenfélnek is megadja, ami jár. Csak az az aranyérem csillog szépen, ahol komoly ezüstérmes van az ember mögött, ehhez meg kell adni a tiszteletet a riválisoknak.”

A fiatalok külföldi munkavállalásával kapcsolatban a miniszterelnök azt emelte ki, Magyarországnak érdeke, hogy világlátott emberek legyenek az országban, ennek pedig a tudomány vonatkozásában elengedhetetlen feltétele, hogy külföldön is pallérozódjanak a kutatók. Orbán véleménye szerint a külföldi munkavállaláshoz nem szabad kizárólag negatív értelemben viszonyulni. Olyan európai életstílus jött létre, amelynek köszönhetően a tehetséges fiatalok mobilabban mozognak a kontinensen, de vannak olyanok is, akiket a kényszer visz távol az országtól. Azonban rájuk is büszkének kell lenni, ugyanis vállalják a versenyt a munkáért, a munkában, nem pedig segélyért állnak sorba – mondta. „Igenis csak a tisztelet hangján szabad beszélnünk külföldön dolgozó honfitársainkról, kutatókról, diákokról, egyszerű munkásokról, akik az elmúlt egy évben több mint 500 milliárd forintot küldtek haza szüleiknek, testvéreiknek, családjaiknak” –  tette hozzá.

A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök három dologról beszélt: az adórendszer és a jogszabályi környezet optimalizálása mellett a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is sokat segíthet, „a harmadik pillér pedig az, hogy döntöttünk róla: a 2014 és 2020 között az ország rendelkezésére álló európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fogjuk fordítani”. Ez korábban alig érte el a 20 százalékot, tehát komoly változtatásól van szó – tette hozzá.

2013 harmadik negyedévében nőttek a beruházások, kutató- és fejlesztőközpontok jönnek Magyarországra, ami fontos ahhoz, hogy „ne a világ segédmunkásai legyünk, hanem a világ szakmunkásai, utána pedig a világ mérnökei” – mondta Orbán Viktor még decemberben a Kossuth rádióban.

A kutatók mellett a kis- és közepes vállalkozások is pályázhatnak arra a több ezer milliárd forintnyi uniós támogatásra, amely a 2014 és 2020 közti új kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramban áll rendelkezésre. A program január elsején indult, összesen 70,2 milliárd euró (21 113,4 milliárd forint) keretösszeggel.

„Ha kapok még miniszterelnökként négy esztendőt, akkor el fogjuk érni, hogy több lesz a lehetőség, mint a kisvállalkozó. Hiszem és látom, hogy kisvállalkozói fellendülés előtt áll az ország!” – mondta.

„Jómagam abban hiszek, hogy az államnak minél több pénzt kell hagynia az embereknél, ezért küzdök az adócsökkentésért, ezért harcolok a rezsicsökkentésért, illetve a fölösleges állami bürokrácia ellen. Célom, hogy hagyjunk az embereknél időt és pénzt, hogy azzal tudjanak valamit kezdeni. Az országot végül is azok az emberek viszik előre, akik valamit akarnak kezdeni az idejükkel, a pénzükkel, az eszükkel, a tehetségükkel, a fizikai erejükkel, egyszóval boldogulni akarnak” – vázolta fel a miniszterelnök, aki megemlítette azt is, hogy a foglalkoztatás 1992 után újra átlépte a 4 millió főt, de ezt még nem tartja elegendőnek.

„Az orosz kapcsolatok hallatán sajátos érzést tapasztal szabadságharcos lelkünk, de vannak még nehezebb feladványok is, így például együtt kell működnünk a kínai és a vietnami kommunista párttal, mert ők irányítják országaikat, a világ egyik legnagyobb és az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságát! Ha Magyarország boldogulni akar, akkor valamilyen úton meg kell találnia velük a kapcsolatot, nekünk, jobboldaliaknak pedig tudomásul kell vennünk: a világ megváltozott” – fejtegette a miniszterelnök, majd hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy fel kell adni, amit gondolunk a múltról, de racionális viselkedésre van szükség. Elmondta azt is, Putyinnal azért tud együttműködni, mert pragmatikusan keresik a kölcsönös előnyöket kínáló megoldásokat, és gazdasági szempontból fontos a keleti együttműködés.

„A paksi ügy pedig roppant egyszerű, mert az új blokkok megindítása az elektromos áram további 13 százalékos díjcsökkenését vonja maga után!” Pakssal kapcsolatban megjegyezte: „zsugori alak vagyok, ha az ország pénzéről van szó: rossz üzleteket nem kötök”, és hozzátette: emberemlékezet óta nem kötött olyan pénzügyi egyezséget Magyarország, mint a paksi erőmű felépítéséhez kapcsolódó orosz hitelmegállapodás.

A város sportinfrastruktúra területén tervezett fejlesztéseiről szólva Orbán fedett uszodát, kézilabdacsarnokot és futballstadiont érintő lehetséges beruházásokról beszélt, de ezek csak a kampány után lennének időszerűek.