A miniszter elmondta: az érintett mintegy 12 600 katona januárig visszamenőlegesen, márciussal kezdődően kapja meg emelt juttatását egészen addig, amíg életbe nem lép az új, magasabb illetményrendszert tartalmazó életpályamodell. Mint Hende Csaba kiemelte: a kormány múlt szerdai döntésében vállalta, hogy az illetménykiegészítéshez szükséges – 1,8 milliárd forintos – többletforrást biztosítja a honvédelmi költségvetés számára.
Hende Csaba kitért arra is, hogy a kormány elkötelezett az új közszolgálati dolgozóknak szóló lakáshitelprogram kidolgozásában is, de még keresik a megfelelő alternatívát. Akár már ebben az évben számolni lehet vele – mondta a miniszter, kiemelve: ez az intézkedés sokat jelent a hivatásos állomány anyagi biztonságának megteremtésében, a katonacsaládok lakhatását meg fogja oldani.
Hende Csaba az értekezleten szólt arról is, hogy a Századvég közvélemény-kutató intézet legutóbbi reprezentatív felmérése szerint a magyar emberek 99,5 százaléka elfogadhatónak, jónak vagy kiválónak értékelte a Magyar Honvédség munkáját. A miniszter szerint a magyar katonák mindenhol kivívták mind a helybeliek, mind a szövetségesek elismerését. Ennek nyomán a Magyar Honvédség új feladatokat is kapott, így Szlovénia és rövidesen a balti légtér védelmének biztosításáért is felelnek majd a magyar katonák.
A miniszter felidézve a tavalyi év legfontosabb eseményeit, kiemelte: a honvédség ismét bebizonyította, hogy minden körülmények között lehet rá számítani. Két természeti katasztrófa, a márciusi hóhelyzet kezelését, és a Dunán júniusban végigvonuló árvíz elleni védekezést is sikeres küldetésnek nevezte. Ekkor az önkéntes tartalékosok első bevetése is igazolta, hogy az önkéntes tartalékos rendszer egy valódi képesség, ami hozzáad a honvédség erejéhez. Hende Csaba azt mondta: terveik szerint ebben az évben befejezik a rendszer teljes kiépítését.
Hende Csaba kitért arra, hogy az elmúlt évben nagy változások voltak az afganisztáni misszióban. Hazatért Magyarországra a tartományi újjáépítési csoport (PRT), a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét ellátó egység és a Mi–35-ös helikopter-kiképzőcsoport is. Az ISAF küldetés idén véget ér, a 2015-ben induló „Resolute support” elnevezésű művelet részletei egyelőre nem ismertek.
Hende Csaba azt is kiemelte, hogy tavaly tovább javult a honvédség gazdálkodása. A Honvédkórház megindult a konszolidációi útján, de fontos eredményeket hozott a hadiipar is. Mint kiemelte: utóbbinak nem csak üzleti jelentősége van, hiszen a drónok például az árvízi védekezésben is fontos szerepet játszottak.
A Honvédelmi Minisztérium II-es objektumában tartott éves feladatszabó értekezleten jelen volt mások mellett a Honvédelmi Minisztérium valamennyi államtitkára, Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök, Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Szemerkényi Réka, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója; Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke, valamint Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja.
Jelentős lépésnek nevezte a Honvédszakszervezet a havi tízezer forintos juttatást. Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kiegészítő juttatás segítség a mindennapos problémák megoldásához. Hozzátette: a teljes megoldás azonban a közszolgálati életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódó magasabb illetményrendszer életbeléptetése lehet.
A Honvédszakszervezet úgy értékeli, hogy a kormány ezzel a döntéssel „a katonák kiemelkedő teljesítményét és áldozatos munkavégzését ismerte el”. Ezzel együtt álláspontjuk szerint az illetményeket is olyan szintre kell emelni, hogy a katonák érezzék, a társadalom megbecsüli a haza fegyveres szolgálatát. A Honvédszakszervezet célja továbbra sem változott, az az álláspontja, hogy 20 százalékos béremelésre van szükség, és elengedhetetlennek tartja a szolgálati nyugdíjrendszer újragondolását – írta a szakszervezet elnöke közleményében.
