A 21. századba érkeztünk a fejlesztéssel

Az ország legnagyobb intenzív ellátása zajlik majd a Semmelweis Egyetem új épületében.

A Korányi projekt keddi bokrétaünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, a 21. századi infrastruktúrát biztosító fejlesztés 13 milliárd forintból valósul meg. Az összeget hazai és uniós forrás biztosítja.

A tárcavezető beszélt arról, hogy a Semmelweis Egyetem jelentőségéhez nem méltó az az infrastruktúra, amellyel jelenleg rendelkezik. A projektnek köszönhetően egy új infrastruktúrával új esélyt kap a betegellátás, a felsőoktatás és a kutatás hármasa – mondta Balog Zoltán. Közölte, előre kell lépni abban, hogy a járó- és a fekvőbeteg-ellátás viszonylatában az előbbi javára billenjen a mérleg. A Korányi projekt ezt is ígéri – tette hozzá. Balog Zoltán kijelentette: 400 projekt 300 milliárd forintos beruházása méltó válasz azoknak, „akik a magyar egészségügy válságáról beszélnek”.

Szél Ágoston, az egyetem rektora kijelentette: a fejlesztésnek köszönhetően az ország egyik legmodernebb kórháza jön létre. A diagnosztikához közelebb kerül a terápia, amely lehetővé teszi a betegek még gyorsabb és hatékonyabb kezelését – tette hozzá. A tervek szerint az év végén vagy a jövő év elején megindulhat a betegellátás az új központi betegellátó épületben – mondta Szél Ágoston.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint a fejlesztés hatalmas lépés az egyetemnek, a diagnosztikai eszközöknek és az új körülményeknek köszönhetően jó lesz az orvosoknak és a diákoknak is. Az egyetem a fejlesztéssel a 21. századba érkezik – jegyezte meg.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára beszélt arról: a felelősségét érezve a kormány döntött arról, hogy a 2014–2020-as uniós ciklusban az egészségügyi fejlesztéseket és a közcélú beruházásokat mentesíti a pályáztatás alól. Emlékeztetett az épület alapkövét egy évvel ezelőtt tették le.

Bognár Árpád, a Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a kivitelező SH Konzorcium képviseletében kijelentette: az új épület a meglévő szakmai színvonalhoz biztosít majd megfelelő infrastrukturális hátteret. Szólt arról, hogy a projekt keretében végzett épületfelújítások során komoly építészeti problémákkal találkoztak, példaként az alapozást és a homlokzatot említette.

A beszédeket követően mind az öten szalagokat kötöttek egy bokrétafára, amelyet egy daru emelt fel az szerkezetkész épület tetejére.

Az ünnepségen közreadott sajtóanyag szerint az új központi betegellátó épületben egyebek mellett helyet kap egy 24 órás szolgáltatást nyújtó központi röntgen diagnosztika és központi laboratórium, valamint létrejön az ország legnagyobb intenzív ellátócentruma. Az épület egybeépül a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával, azzal egységes homlokzatot kap. A fejlesztés keretében átjárórendszer is létrejön a szomszédos klinikákkal.

A projekt keretében tart a nőgyógyászati klinika és a Radiológiai Klinika épületének átalakítása is. A kivitelezéssel párhuzamosan az egyetem eredményes közbeszerzési eljárást folytatott le orvostechnikai eszközök beszerzésére. A szerződések sikeres megkötésével több mint kétmilliárd forint összértékben helyezhetnek majd üzembe a kor elvárásainak megfelelő berendezéseket – olvasható a sajtóanyagban.

A kormány biztos alapokra helyezte az egészségügyi rendszert, a kórházak adóssága negyedével csökkent, és 300 milliárd forintos fejlesztési program zajlik az ágazatban – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn Nagykanizsán. A miniszterelnök a Kanizsai Dorottya Kórház két fejlesztési programjának zárásaként tartott avatón azt mondta: 2010-ben úgy gondolta, négy év elteltével az lehet a legjobb hír, hogy egyetlen kórház sem dőlt be, de ennél többre futotta Magyarország erejéből.

Emelkedő bérek

Ismert, emelkedik a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a védőnők és az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozása és bére is; a költségvetésben szereplő összesen tízmilliárd forint többletforrást áprilistól kapják meg a szolgáltatók.

A Fidesz szerint az egészségügy területén az elmúlt négy évben megtett intézkedések a rendszer újragondolását, újratervezését jelentik, és a Gyurcsány-korszakkal szemben az állami felelősségvállalás is megjelenik az egészségügyben, a terheket nem a családokra, nem a betegekre hárítják.

Tizenegy észak-magyarországi kórházban fejlesztik a rehabilitációs ellátórendszert, a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei egészségügyi intézmények alkotta konzorcium erre a célra több mint 4,6 milliárd forintot nyert el az Új Széchenyi-terv pályázatán. A kivitelezések megkezdődtek, Miskolcon, a megyei kórházban hétfőn helyezték el egy gyermekrehabilitációs részleg alapkövét.