A Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) éves konferenciájának megnyitóján az államtitkár kiemelte a demokratikus nemzetépítés jelentőségét Magyarország Balkán-politikájában. A demokratikus átalakulási folyamat és a közeledési igény az Európai Unióhoz azt mutatja, hogy a nyugati demokráciák máig megőrizték vonzerejüket – mutatott rá. Hozzátette: ugyanakkor ha az átalakulás nem sikeres a Nyugat-Balkánon, az a nyugati demokráciák kudarcát is jelentheti, míg ha sikeres, az a nyugati demokráciák eredményességének bizonyítéka.
Az államtitkár azt mondta: az idei kerek történelmi évfordulók az elmúlt száz esztendő értékelésére késztetnek. Ezen évfordulók közös üzenete „a demokrácia és a jogállamiság megkérdőjelezhetetlensége, a béke iránti elkötelezettségünk” – mondta. Véleménye szerint az évfordulók sajátosan magyar üzenete „a nemzet szétszabdaltatásának története”, illetve a határokon átívelő újraegyesítésének lehetősége.
Németh Zsolt úgy fogalmazott: ezek a sorsfordító események arról szólnak, hogyan „estünk ki Európából, majd pedig hogyan küzdöttük magunkat vissza”, valamint hogy az elmúlt száz év tapasztalatai alapján hogyan képzeljük el a jövőt továbbra is Európában.
Németh Zsolt az ukrajnai helyzettel kapcsolatban azt mondta, hogy alapvetően három törésvonal figyelhető meg: a demokraták és a szélsőségesek, a védekező, demokratikus Ukrajna és az autoriter Oroszország között, valamint a globális demokráciát támogató és az azt ellenző országok között.
A NATO-ról szólva közölte: a szervezet következő csúcstalálkozójának fő dilemmája az lesz, hogy a NATO „regionális klub” maradjon, vagy a globális biztonságpolitika alapjait meghatározó tényező legyen.
Gyarmati István, az ICDT elnöke beszédében azt mondta, hogy amikor az 1990-es évek elején felmerült a regionális együttműködés lehetősége, a visegrádi országok célja a NATO-integráció volt, amelyet sikeresen meg is valósítottak.
Úgy látja, a demokratikus országok Ukrajnában csatát veszítettek ugyan novemberben, de a háborút megnyerték, hiszen az ukránok láthatóan kiállnak magukért, készek harcolni a demokráciáért. A visegrádi országoknak (V4) – Szlovákiának, Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak – fontos szerepük van az ukrán válság kezelésében, ezt mutatja, hogy a nemzetközi közösségben rendszeresen bevonják a V4-eket az ukrajnai helyzettel kapcsolatos konzultációkba – tette hozzá.
Karla Wursterová, a Nemzetközi Visegrád Alap ügyvezető igazgatója kiemelte: nagyon fontos a demokratikus átalakulás tapasztalatainak átadása a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országainak. Leginkább a visegrádi négyek tapasztalatai hasznosak e térségeknek, legyen szó demokratikus intézményépítésről, a civil szféra megerősítéséről vagy a közeledésről az euroatlanti integrációhoz – mondta.
A keleti partnerség az EU 2009-ben indított kezdeményezése, az a célja, hogy szorosabbra fűzze az unió kapcsolatait Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Grúziával.
Johannes Hahn, az EU regionális politikáért felelős biztosa a konferenciára küldött videoüzenetében arról beszélt, hogy az uniós makroregionális stratégiákból, különösen a Duna-stratégiából a visegrádi országok is sokat profitálnak. Véleménye szerint a V4 tagjai eddig nagyon jól működtek együtt az EU kohéziós politikájával kapcsolatban, de többet tehetnének e politika megvalósításáért, mivel a közös tervezés az egész régiót segíti.
