Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: azt is el kell mondani „testvéreinknek – hiszen testvérünk minden ember itt, az ég alatt –, hogy ( ) el kell kezdeni szeretni minden embert itt, a földön, hogy az örök boldogságban is társak lehessünk”.
A bíboros felhívta a figyelmet arra, a feltámadt Krisztus azoknak az asszonyoknak, akik húsvét hajnalán leborultak előtte, azt mondta: „Ne féljetek!”, s „ezt üzeni nekünk is”. Húsvét ünnepén nincs helye a félelemnek – hangsúlyozta.
A katolikus főpásztor úgy fogalmazott: „Krisztus feltámadásában találkozunk a mindenható Isten hatalmával és felénk forduló szeretetével. Nincs a világon olyan szenvedés, nincs az életben olyan bánat, nincs olyan hatalma semmilyen gonoszságnak vagy veszélynek, ami elszakíthatna minket Krisztus szeretetétől. Ő legyőzte magát a halált, és nekünk is örök életet ajándékozott”.
A bíboros utalt arra: a feltámadás örömhír és küldetés, és „ha rátaláltunk az örök élet titkára, akkor ez fontosabb minden más emberi felfedezésnél, ( ) akkor tévedés vagy érzéki csalódás azt hinni, hogy értelmetlen az életünk”, és „akkor Nagy Szent Leó pápával elmondhatjuk, hogy vége a nagy tudatlanságnak, könnyebb már jónak lenni”.
Erdő Péter figyelmeztetett: „vigyázzunk, hogy elfoglaltságaink, amelyeket akár aggodalmaskodásunk szaporít, akár szertelen nagyravágyásunk fűt, ne kössenek le minket annyira, hogy ne tudjunk teljes szívvel vágyódni Megváltónk példájának követésére. Ő mindent üdvösségünkért cselekedett és szenvedett, azért, hogy a benne működő erő bennünk is életet fakasszon”.
Rámutatott: „mindannyian részesülhetünk a feltámadásban és az örök boldogságban, ha befogadjuk őt”. Mint mondta, annak, aki a mindenséget alkotta, „nem lehetetlen a mi testünk feltámasztása sem”. Krisztus teste nem látott romlást, mert a harmadik nap már nem találták a sírban, és ő lett az elsőszülött a halottak közül – tette hozzá.
A liturgia részeként Erdő Péter számos felnőtt hívőt a keresztség, illetve a bérmálás szentségében részesített. A szentmise résztvevői a szertartás végén a hagyományos körmeneti útvonalon, a főtemplom körül vonultak.
Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.