Így aratott óriási győzelmet Kövér László

Négy választókerületért folyik a verseny Veszprém megyében, a baloldal legalább kettőt szeretne.

A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, ami alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk tizennyolcadik részében Veszprém megyét vesszük górcső alá.

Az ország közép-nyugati részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény hét egyéni választókerületet állított föl. Létrejött két veszprémi, várpalotai, balatonfüredi, tapolcai, ajkai és pápai választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi hét helyett négy egyéni körzetet juttatott Veszprémnek. Az új szisztéma szerint létrejött egy veszprémi, balatonfüredi, tapolcai és pápai választókerület. A legtöbb település (87 darab) a pápai körzethez tartozik.

Az 1990-es választáson az első fordulóban 70,91 százalék szavazott Veszprém megyében, ami több mint öt százalékponttal volt magasabb az országos részvételnél. A területi listás voksok alapján országos átlaga fölött szerepelt az MDF (27,45 százalék), a Fidesz (10,99 százalék) és az MSZDP (5,31 százalék), míg az alatt az SZDSZ (17,4 százalék) és az MSZP (9,14 százalék). A fiatal demokraták a legjobban a pápai választókerületben szerepeltek, ahol közel 20 százalékot értek el, míg a szocdemek a veszprémi 2-es választókerületben 7,13 százalékot összesítettek.

A második fordulóban a megyében is érvényesült az MDF fölénye, mivel hat egyéni választókerületben tudtak győzni. A legmeglepőbb eredmény a pápai körzetben született, ahol Kövér László, Fidesz képviselő-jelöltje végzett az első helyen a szavazatok 43,61 százalékával, ami abban az esetben mindenképpen elmaradt volna, ha az FKGP visszalépett volna az MDF javára. A megyében tehát a későbbi kormánypárt elsöprő sikert aratott.

A második szabad választáson 72,64 százalék voksolt Veszprémben az első fordulóban, ami több mint három százalékponttal volt magasabb részvétel, mint az országos arány. A megyében a területi listás voksok alapján átlag fölött szerepelt az SZDSZ (22,31 százalék) és a Fidesz (8,04 százalék), míg az alatt az MSZP (29 százalék). A szabad demokraták a legjobban Várpalotán és Ajkán szerepeltek, míg a szocialisták Veszprémben. A pápai választókerületben nagyon jó eredményt el a Fidesz és az FKGP, mindketten 10 százalék fölötti támogatottságot tudhattak maguk mögött.   

A második fordulóban az MSZP óriási országos fölénye a megyében nem érvényesült igazán, mivel csupán négy egyéni kerületet nyertek meg, míg az SZDSZ három helyen végzett az első helyen. Csupán pár száz szavazaton múlott az SZDSZ sikere a várpalotai és a veszprémi 1-es körzetben. Fontos megemlíteni, hogy a szocialisták csupán egyetlen körzetben kaptak 50 százalék fölötti támogatást a második körben. Az 1994-es választáson is a későbbi kormánypárt nyert a megyében, de némileg árnyalja a képet a SZDSZ három egyéni kerületi győzelme, mivel a második forduló időpontjában nem volt még biztos, hogy koalícióra lépnek az MSZP-vel.

1998-ban az első fordulóban 60,66 százalék voksolt Veszprém megyében, ami több mint négy százalékponttal volt magasabb, mint az országos átlag. A területi listás voksok alapján a Fidesz 35,03, az MSZP 28,69, az FKGP 13,43 és az SZDSZ 7,48 százalékot összesített. Fontos megemlíteni, hogy a Fidesz a megyében országosan itt érte el a második legjobb eredményét. A jobboldali párt fölényére jellemző, hogy az első fordulót követően mindegyik választókerületben az élen állt, ami a második fordulóban sem változott.

A Fidesz egyéni jelöltjei négy körzetben is 60 százalék fölötti támogatottságot összesítettek május 24-én. A legszorosabb verseny Veszprémben volt, ahol a Fidesz–MDF jelöltje 1741 szavazattal előzte meg a szocialisták jelöltjét, bár azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy az SZDSZ nem lépett vissza a koalíciós társuk javára a második fordulóban. A harmadik szabad választás is a későbbi kormánypárt átütő sikerét hozta a Balaton északi partján fekvő megyében, ráadásul a jobboldal lényegesen jobb eredményt ért el, mint 1990-ben azzal, hogy a Fidesz megszerezte a korábbi SZDSZ-es szimpatizánsok voksait.

Tizenkét évvel ezelőtt az első fordulóban 72,61 százalék voksolt, ami több mint két százalékponttal volt magasabb az országos részvételnél. A területi listás voksok alapján az országos trendtől eltérően elsöprő sikert aratott a Fidesz–MDF-szövetség a szavazatok 48,08 százalékának a megszerzésével. Az MSZP 37, míg az SZDSZ 5,24 százalékot szerzett. A megye történetében először négy egyéni választókerületben (Balatonfüred, Tapolca, Pápa és Veszprém 1-es körzet) is érvényes és eredményes volt az első forduló. Mind a négy körzetben a Fidesz–MDF jelöltjei arattak elsöprő sikert.

A megmaradt három körzet közül kettőben a Fidesz–MDF, míg egyben az MSZP állt az első helyen a visszavágó előtt. Április 21-én egyik körzetben sem változott az állás, így a jobboldal 6-1 arányban nyert a megyében, ami kis visszalépés volt a négy évvel korábbi eredményekhez képest, de így is fölényes volt a jobboldali siker az országos tendenciával szemben. A legszorosabb eredmény a várpalotai körzetben született, ahol a jobboldal jelöltje csupán 10 szavazattal szerzett többet, mint MSZP-s aspiránsa.

2006-ban az első fordulóban 68,86 százalék vett részt a választáson Veszprém megyében, ami több mint egy százalékponttal volt magasabb, mint az országos aktivitás. A területi listás voksok alapján rosszabbul szerepelt a Fidesz–KDNP-szövetség, mint 2002-ben, mivel csak 46,71 százalékot ért el, míg az MSZP 39,84 százalékot kapott, rajtuk kívül az SZDSZ és az MDF is átlépte az öt százalékot. Április 9-én három egyéni körzetben (Balatonfüred, Tapolca, Pápa) tudott a jobboldal győzelmet aratni. A megmaradt négy körzet közül háromban a szocialisták, míg egyben a jobboldal állt az első helyen.

A második fordulóban egyetlen körzetben sem változtak az erőviszonyok, így a Fidesz–KDNP csupán 4-3 arányban győzte le a szocialistákat Veszprém megyében. A legszorosabb verseny a 2002-es országgyűlési választáshoz hasonlóan a várpalotai kerületben volt, de Deák Istvánné, az MSZP aspiránsa végül 1507 szavazatot vert Talabér Mártára, a Fidesz–KDNP politikusára. Az MSZP 2002-höz képest jelentősen javította pozícióját, de így sem sikerült az egyéni kerületek többségét megnyernie, így csak megközelíteni tudta 1994-es, eddigi legjobb szereplését.

A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmét hozta Veszprém megyében is. Az MSZP 20 százalék alá esett, de még is több mint négy százalékponttal meg tudta előzni a Jobbikot. A szocialisták a legjobban az ajkai és a veszprémi városi választókerületben szerepeltek, ahol több mint 20 százalékos eredményt tudtak felmutatni. A legrosszabbul a tapolcai választókerületben szerepeltek, ahol még a Jobbik is megelőzte őket. Nem meglepő módon a mostani kormánypártok az összes egyéni körzetet már az első fordulóban megnyerték. Veszprém így 1998-at követően ismét kormánypárti megye lett.

Az elmúlt hat országgyűlési választás alapján Veszprém inkább jobboldali megyének számít, de a baloldal pozíciói itt lényegesen erősebbek, mint például Vasban. Az 1990-es években az SZDSZ tudott versenyben lenni az MSZP-vel, majd ezt követően a Fidesz vette át a szabad demokraták helyét. A szocialisták bázisai a megyében Veszprém, Várpalota és Ajka, ahol még 2010-ben sem szenvedtek nagyon súlyos vereséget. A jobbközép erők számára a Balaton-felvidék, és a kis települések számítanak a fellegváraknak, ahol még 1994-ben is meglepően jó eredményeket értek el.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A megváltozott körülmények között a jobboldali pártok a pápai és a tapolcai választókerületben mehetnek biztosra, mivel ott még 2002-ben és 2006-ban is meglehetősen simán győztek volna. A veszprémi és a balatonfüredi választókerület egyértelműen billegőnek számít, némi jobboldali fölénnyel. A baloldal győzelmi esélyei a veszprémi körzetben a legjobbak, míg egy balatonfüredi sikerhez legalább a 2006-os eredményt kell hozniuk a balliberálisoknak. Reálisan nézve egy 3:1 arányú jobboldali siker tűnik valószínűnek a megyében.