„Mindannyiunknak felelőssége van abban, hogy mozgósítsuk a választókat” – mondta a miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén. Kifejtette: az európai választási rendszer egyik jellemzője, hogy az arányosság elve alapján arra lehet számítani, az euroszkeptikusok minden országban jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint az egyes nemzeti választásokon. Az Európai Unió keleti bővítésének tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a miniszter fontosnak nevezte emellett a részvételt azért is, mert így a választók befolyásolhatják azokat a döntéseket, amelyek közvetlenül is érintik őket.
A rendszerváltás időszakát, majd az EU tíz évvel ezelőtti bővítését értékelve Martonyi kijelentette: a Kelet-Közép-Európában élők generációinak az „európai álom” a szabadságról, a demokráciáról, a jogállamiságról szólt. Európa újraegyesítése Magyarországnak „hazatérést” jelentett Európához, Európát pedig erősebbé tette a bővítés. A miniszter úgy vélekedett, az európai integráció a kontinens történetének elmúlt ezer évében a legnagyobb siker, ugyanakkor Európának „több önbizalomra” van szüksége. „Az EU erősebb, mint az gondoljuk. Gondoljunk csak az ukránokra, akik készek voltak egy tiltakozó mozgalomhoz csatlakozni, hogy országukat az európai útra vezessék” – fogalmazott. Az EU globális politikai szerepvállalását tekintve egyre inkább meghaladott a korábban gyakran hangoztatott „gazdasági óriás, politikai törpe” jelző, és „inkább önbizalomból, mint likviditásból” van hiány – mondta.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet két, az európai integrációt fenyegető veszélyre. Az „európai álmot” fenyegető egyik veszély – mondta – az euroszkeptikus nézetek erősödésének veszélye, valamint a radikális mozgalmak. A másik veszély pedig az, hogy szakadék keletkezhet az európai intézmények és a lakosság között. Az európai intézmények versengése egymással a hatáskörök „lopakodó átruházását” eredményezheti, ami viszont az euroszkeptikusok malmára hajthatja a vizet. Rámutatott azonban arra, felmérések szerint az EU-ban és Magyarországon is a többség továbbra is támogatja az integrációt. Magyarországon az EU támogatottsága magasabb, mint az európai átlag.
Az európai eszmébe vetett bizalom helyreállításához az „alapvető kérdésekre”, a belső piac erősítésére, a négy európai alapszabadság, valamint a szolidaritás, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság elősegítésére szükséges összpontosítani – jelentette ki a miniszter. „Többről van szó, mint csak a gazdaságról” – mondta. Kiemelte azt is: ahhoz, hogy az EU válaszolni tudjon az előtte álló kihívásokra és megállítsa az európai lakosság és az európai eszme egymástól való eltávolodását, egyensúlyra van szükség a központosított döntéshozatal és a nemzeti, illetve annál alacsonyabb döntéshozatali szintek között.
