Vasárnap éjjel, a szavazatok nagy részének feldolgozása után a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bejelenti a nem hivatalos eredményt. A testület elnöke lapunknak elmondta, hogy a jogi végeredmény április 25-re várható. Patyi András úgy véli: a négy éve tapasztalt sorbanállás a szavazókörök előtt nem ismétlődhet meg. A választójogi vezető meglepőnek találta az EBESZ előzetes jelentését, amely az NVB választott tagjainak pártpolitikai kötődéséről beszélt.
– Az urnazárásig három nap még hátravan. Utána a Nemzeti Választási Bizottságra különösen fontos feladat vár, hiszen megállapítja és kihirdeti a választás eredményét. Hogyan történik ez meg?
– A Nemzeti Választási Bizottság az országos választási lista végeredményét állapítja meg, legkésőbb a szavazási napot követő 19. napon, tehát április 25-ig. Várható, hogy a jogorvoslati kérelmek miatt a listás végeredményt valóban csak ebben az időpontban tudjuk rögzíteni. Elmondom még, hogy a 106 egyéni választókerület eredményeit az ottani választási bizottságok állapítják meg, de álláspontjuk – a töredékszavazatok miatt – hatással lesz az országos végeredményre, a mandátumok alakulására.
– A választás napján milyen eseményekre számíthatunk?
– Vasárnap, késő este a választási rendszer közölni fogja azokat az adatokat, amelyek durván a szavazólapok kilencven-egynéhány százalékának feldolgozása után mutathatók ki. A számokat nyilvánosan bejelentjük majd, mert önmagukban is komoly információs értékkel bírnak. A szavazás napján ugyanakkor még nem ismerhetők meg a külképviseleteken leadott listás és egyéni szavazatok és az átjelentkezők voksai, hiszen ezeket csak később, legkorábban április 12-én összesítik. Mind a 106 egyéni választókerületben lesz ugyanis egy szavazókör, amelyben 6-án este nem bontják ki az urnát. Az ebben található helyi szavazatokhoz a választást követő hatodik napon keverik hozzá a külképviseletekről hazahozott voksokat és a másutt szavazó átjelentkezők szavazólapjait. Emiatt vasárnap este nem áll majd rendelkezésre mind a 10 386 szavazókör eredménye. A végeredményhez ugyancsak szükséges a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldön tartózkodó magyarok levélszavazatainak teljes feldolgozása, mert azt az országos listás eredménynél figyelembe kell venni.
– Az átjelentkezések után előfordulhat olyan sorbanállás, amilyet az igazolással szavazás miatt 2010-ben több helyütt tapasztalhattunk?
– Azt tudni kell, hogy a szavazás este 7 órakor lezárul, voksaikat ezután csak azok adhatják le, akik ebben az időpontban már jelen voltak. A gyors lebonyolításhoz hozzájárul, hogy a választási irodák pontosan tudják, melyik szavazókörben hányan szerepelnek a névjegyzékben. Napközben emellett megismerhetők lesznek a részvételi adatok, az irodák így idejében segíteni tudnak, ha szükség lesz rá. Nem fordulhat elő az, ami négy évvel ezelőtt megtörtént.
– Az új rendszerben hány mandátumot oszthatnak ki az itthon és a külföldön élő választópolgárok szavazatai alapján?
– A 199 parlamenti mandátum többségének sorsa a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazatain múlik. Levélszavazásra 195 ezer külhoni polgár jelentkezett – ha valamennyien szavaznának, és voksuk kivétel nélkül érvényes lenne, akkor is csak két mandátum sorsát dönthetnék el. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy legfeljebb egy mandátumot lehet majd kiosztani az ő állásfoglalásuk alapján.
– Hírek szerint a levélszavazatok előzetes vizsgálata eddig több mint húszszázalékos érvénytelenséget mutatott ki. Korábban sokan úgy gondolták, a külhoni állampolgárok kivételes előnyhöz jutnak azzal, hogy levélben voksolhatnak. Ön hogyan vélekedik erről?
– Szerintem egy érvénytelen szavazat is sok. Az arány nagyon magas, pedig a választási iroda még csak a nagyobb borítékokat vizsgálta át, a kisebbek tartalmát, vagyis a szavazólapot nem. Mindezek ellenére is úgy gondolom, a szabályozás megfelelő, hiszen a választójogi alapelveket a levélszavazáskor is érvényre kell juttatni, ilyen a titkosság. Privilégiumokról tehát nincs szó, már csak azért sem, mert a külföldön lakó magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak, egyéni képviselőkre nem. A levélszavazásnál nincsen szavazatszámláló bizottság, nincs fülke, nincsenek ellenőrök, akik figyelhetnének arra, hogy a verseny korrekt módon érjen véget. Tehát magának a levélcsomagnak, a visszaküldött szavazatnak kell garantálnia, hogy azt kívülállók ne ismerhessék meg.
A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában találja.
