A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.
A törvény szerint nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es) önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. E szerint 2715 választást kell kiírni, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár egy jelöltet ajánlhat a jogszabály szerint. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.
Nemzetiségi jelöltként azok indulhatnak és azok szavazhatnak rájuk, akik nemzetiségi névjegyzékbe vetetik magukat. Erre lehetőség volt az áprilisi országgyűlési választás előtt is, ha valaki nemzetiségi listára kívánt szavazni. Azoknak, akik az országgyűlési választások előtt vagy azóta nem regisztráltak, most ugyanazt a nyomtatványt kell kitölteniük és a helyi jegyzőnek eljuttatniuk, ha nemzetiségi jelöltre, listára is szavazni kívánnak az önkormányzati választás napján. Azoknak, akik az országgyűlési választás előtt már nemzetiségi nyilvántartásba vetették magukat, most nem kell újra kérelmet benyújtaniuk.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnap az NVI kezdeményezésére iránymutatást adott ki arról, hogy álláspontja szerint mely népszámlálási kérdések figyelembevételével lehet a nemzetiségi választásokat kiírni. Erre azért volt szükség, mert a népszámlálási kérdőíven öt, a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatba hozható kérdés szerepelt, így nem volt egyértelmű, hogy a választási szervek tágabban vagy szűkebben értelmezzék a nemzetiséghez tartozás fogalmát.
A három évvel ezelőtti adatfelvételen a következő kérdésekre lehetett választ adni: Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is? Mi az ön anyanyelve? Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában? Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?
Az NVB-ben konszenzus alakult ki arról, hogy a választás kiírásánál csak az első két kérdésre adott válasz vehető figyelembe, így ez szerepel a kiadott iránymutatásban.
A nemzetiségi választásokat az NVB írja ki ugyanarra az októberi vasárnapra, amelyre a köztársasági elnök az általános önkormányzati választásokat kiírja.
A nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kiírni.
Az új törvény újdonságai közé tartozik, hogy a jogszabály szövegében a „kisebbségi”, illetve „etnikai” megnevezéseket egységesen a „nemzetiségi” váltotta fel.
