A három évvel ezelőtti adatfelvételen a következő kérdésekre lehetett választ adni: Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is? Mi az ön anyanyelve? Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában? Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?
Az NVB-ben konszenzus alakult ki arról, hogy a választás kiírásánál csak az első két kérdésre adott válasz vehető figyelembe, így ez szerepel a kiadott iránymutatásban.
A nemzetiségi választásokat az NVB írja ki ugyanarra az októberi vasárnapra, amelyre a köztársasági elnök az általános önkormányzati választásokat kiírja.
A nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kiírni.
Az új törvény újdonságai közé tartozik, hogy a jogszabály szövegében a „kisebbségi”, illetve „etnikai” megnevezéseket egységesen a „nemzetiségi” váltotta fel.
