Navracsics konszenzust szeretne a külügyekben

A miniszterjelöltet a bizottság hét igen szavazattal – három nem és egy tartózkodás ellenében – támogatta.

A jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: korábban sem vitatta senki, hol van Magyarország helye, milyen külpolitikai törekvésekre van szükség, minden parlamenti párt támogatta ezeket. A demokratikus átmenet utáni időszakban a nemzet alapvető életesélyét adta, hogy stratégiai kérdésekben egyetértettek, és 25 évvel később ez ugyanolyan fontos – értékelte.

Hozzátette: azok a sikeres nemzetek, amelyek jól választják meg, hogy milyen célok érdekében működnek együtt más országokkal, és az országon belül is akkor lehet hatékony a külpolitika hátországa, ha a stratégiai kérdésekben egyetértés van.

Navracsics Tibor úgy vélte, az elmúlt 25 év külpolitikája sikertörténet, a diplomácia jól képviselte az ország érdekeit függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány volt hatalmon. De mivel a világ változik, a klasszikus diplomácia mellett egyre jelentősebbé válnak a külgazdasági és a kulturális diplomáciai feladatok – mondta.

Kifejtette: a külgazdaságot illetően a jövőben koncentráltabb erőfeszítéseket tesznek, most egy tárcánál intézményileg is összpontosítják a feladatokat, ami segítheti a hatékonyságot. A kulturális diplomácia pedig nagy esélyt jelent, hatékony eszköz lehet a nemzetközi kapcsolatokban, ezért a kormány további támogatást szándékozik adni e területnek – közölte.

A miniszterjelölt hangsúlyozta a közép-európai térség jelentőségét. Mint mondta, a visegrádi csoport (V4) sikerei azt mutatják, hogy az országok fokozatosan ráébrednek erre a közösségtudatra. Ha összefognak, összehangolják a törekvéseiket, akkor nemcsak Európában, hanem a világpolitikában is fontos szereplővé válhatnak, ezért lehetőleg minden szakpolitikai területen szorosan együtt kell működniük – vélekedett.

Azt is hangoztatta: szoros koordinációra van szükség a szomszédság- és a nemzetpolitika között. A magyar nemzetnek nem hátránya, hanem egyik fő erőssége, hogy a környező országokban élő magyar közösségek képviselik a magyar értékeket és nagykövetként járnak közben a kétoldalú kapcsolatokban – fogalmazott.

Navracsics Tibor kiemelte: soha senki nem kérdőjelezheti meg Magyarország Európához tartozását, a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást. Alapvető magyar nemzeti érdek az unióhoz tartozás, és hatékonyabb Európa-politika kell, hogy a magyar érdekek jobban megjelenjenek az EU-ban – mondta Navracsics Tibor. Úgy látja, fontos feladat a jövőben is, hogy keressék az együttműködés lehetőségét más tagállamokkal a hatékony érdekképviseletért. Ha viszont van olyan nemzeti érdek, amelyből nem engedhetünk, a konfliktust is fel kell vállalni – fűzte hozzá.

Mesterházy Attila (MSZP) azt firtatta, hogy eddig miért nem volt lehetőség a konszenzusra a külpolitikában, és konszenzuson alapuló stratégiát sürgetett. Navracsics Tibor közölte: nem mindenáron akar konszenzust. Azt mondta, készíthetnek olyan külpolitikai stratégiát, amelybe senki nem tud belekötni, csak elég idő kell hozzá. Lehet, hogy mindenki egyetértene vele, de senki nem gondolná komolyan – értékelte.

Az ellenzéki képviselők felvetésére, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, az EU-n kívül is van élet, a miniszterjelölt emlékeztetett: 1999-ben Orbán Viktor pontosan azt mondta, hogy 1990 óta várjuk az uniós csatlakozást, azóta „megtanulhattuk, hogy az Európai Unión kívül is van élet, csak éppen nem éri meg”.

Azt is leszögezte: a Külügyminisztérium nem csak statisztaszerepet játszott az elmúlt években, nagy presztízsű tárca, amely komoly eredményeket ért el.

A bizottság fideszes elnökének, Balla Mihálynak a szövetségesekre vonatkozó érdeklődésére Navracsics Tibor kifejtette: a V4 tartós szövetség, és Horvátországgal, valamint Szlovéniával is rendszeres az egyeztetés, továbbá az utóbbi időben Ausztria érdeklődése is megélénkülni látszik Közép-Európa iránt.

Mesterházy Attila kérdésére Navracsics Tibor közölte: az Információs Hivatal továbbra is a Miniszterelnökségnél marad.

Oláh Lajos (független) érdeklődésére a miniszterjelölt elmondta: a jövőben Quitóban és Kuala Lumpurban tervezik nagykövetség megnyitását.

A miniszterjelöltet a bizottság végül hét igen szavazattal – három nem és egy tartózkodás ellenében – támogatta.