21 milliárd jut a határon túli célokra

A következő nagy feladat a gazdaságpolitika erősítése lesz a magyar nemzetpolitika területén.

Potápi Árpád a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki rendezvényén jelezte: megkezdték a források áttekintését, és eddig összesen 21 milliárd forintot mutattak ki a tárcáknál, állami cégeknél és közalapítványoknál, amelyet határon túli célokra fordítottak az elmúlt évben. Szólt arról, hogy megduplázná a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra fordított jelenlegi 1,5 milliárd forintot.

A politikus beszélt arról is, hogy szerinte a határon túli magyarság sincs sokkal jobb helyzetben nemzeti gondolkodás területén, mint a magyarországi. Ezt ugyanakkor lehet tanítani, és meg is kell adni a gyermekeknek a hazafias nevelést – rögzítette. Ha az e téren meglévő űrt nem töltik be rövid időn belül, fog valaki jelentkezni, aki ezt megteszi, jegyezte meg.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint a nemzetegyesítés gondolatát Magyarországon a szűk politikai elit érti, de a kádári örökség a nagy tömegekben „nehéz örökség”. Ezért fontos, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely össznemzetben gondolkodik – jelentette ki, hozzátéve: meg kell győzni mindenkit, hogy érdemes így gondolkodni.

Kijelentette: fontos, hogy a külhoni magyar is viseljen felelősséget a külhoni magyar iránt. Szász Jenő nagy lehetőséget lát különböző ösztöndíj-programokban, és visszacsalogatná Amerikából a magyar gyökerekkel rendelkező fiatalokat.

Potápi Árpád ezzel összefüggésben jelezte, hogy hasonló programok már vannak, és érkeznek vissza fiatalok. Mindazonáltal nem sokan tesznek így, és azon kell dolgozni, hogy többen legyenek.

Szász Jenő kitért arra is, hogy polgári kezdeményezésüket az unió visszadobta, és az indított peres eljárásoknál azzal találták szembe magukat, hogy Románia az unió oldalán lépett perbe nemzetállami felfogásából fakadóan. Ezzel szemben a magyar állam az ő oldalukon szállt ringbe – jegyezte meg.

Szerinte Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek nem a kormányból kellett volna kilépnie, hanem meg kellett volna fontolnia, hogy a párt még mögötte áll-e. Úgy látja: Magyarország mint nemzetállam amikor fellép, valóban megvédi az állampolgárait.

„Felelősséggel és hűséggel tartozunk a Kárpát-medence iránt, és az a dolgunk, hogy ezt a gyermekeinknek is átadjuk – hangoztatta az elnök. – Nem az magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem, akinek az unokája is az lesz.”

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nemrég bejelentette: augusztus 1-jei hatállyal lemond kormányzati tisztségeiről, miután a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Az RMDSZ nem lép ki a Victor Ponta vezette kabinetből, bár korábban ezt is kilátásba helyezte. A párt és a kisebbségek európai ernyőszervezete által kidolgozott Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az Európai Bizottság elhárította illetékességét. Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió Bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az EB, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be.

A Székely Nemzeti Tanács – amelynek Szász Jenő is tisztségviselője – partnereivel együtt szintén a polgári kezdeményezés eszközével próbálta elérni, hogy az unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők nem kezdhették el az egymillió aláírás összegyűjtését, mert az EB úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. Ezt a bizottsági határozatot megtámadta a kezdeményező bizottság két tagja az Európai Unió luxemburgi bíróságán. A perbe az alperes EB oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, a felperes kezdeményezők oldalán pedig Magyarország.