A nagykövet az egykori bonyhádi neológ zsinagóga épületében mintegy kétszáz egybegyűlt előtt azt hangoztatta: a magyar zsidók hűek voltak Magyarországhoz, hazájuknak tekintették az országot, és mindent megtettek jobbításáért. Zsidók és nem zsidók szimbiózisát a nácik és a nyilasok zavarták meg – tette hozzá német nyelvű beszédében Ilan Mor. Megjegyezte: a fiataloknak meg kell érteniük azt is, hogy – bár nem voltak részesei – az, ami a városukban történt, része az identitásuknak. „Nemcsak a Soát, az az előtti együttélést sem szabad elfelejteni” – mondta.
Ilan Mor kitért arra, hogy a bonyhádi kiállítás megmutatja, mit kell tennünk: egyénileg és közösségként fellépni a rasszizmus ellen, irányuljon az zsidók, cigányok vagy Izrael ellen. „Izrael a garancia arra, hogy a hetven éve történtek nem ismétlődhetnek meg” – jelentette ki a nagykövet.
Potápi Árpád János (Fidesz–KDNP), Bonyhád polgármestere a holokauszt helyi történetét felidézve azt mondta: annak idején több mint 1200 bonyhádi zsidót, a város lakosságának 15 százalékát deportálták, és 300 embert munkaszolgálatra vittek. A bonyhádiak együtt éreztek a zsidósággal – tette hozzá. Utalt arra is, hogy a város értelmiségijei 1942-ben a hitleri Németországot támogató Volksbunddal szemben megszervezték a Hűséggel a hazához mozgalmat.
„Senki nem kérdőjelezheti meg az akkori magyar politika bűnösségét. A felelősséget, a bűnöket azonban nem lehet az akkori, sem a mai magyar nemzetre ráhúzni, bűnös nemzetek nem, csak bűnös emberek voltak” – fogalmazott.
Az Elfeledett arcok című kiállítást, amelynek megnyitóján mások mellett Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és az alkalomra Magyarországra érkezett jeruzsálemi rabbi, Peszach Singer is emlékbeszédet mondott, a Soha többé Soá! Alapítvány és a bonyhádi önkormányzat rendezte.
A zsinagóga állapota maga is a vészkorszak idejét idézi, a tárlat több mint húsz, nagyméretű portrén mutat be bonyhádi zsidó családokat, iskolásokat, sportolókat, társaságokat. A tablók bemutatják a zsinagóga történetét, a zsidók vallási életét, a közösség által űzött foglalkozásokat, közéleti szerepüket, és külön foglalják össze hazaszeretetük példáit.
Az évforduló alkalmából Ilan Mor, Potápi Árpád János, Pasitka Herman képzőművész és Matos Kálmán, az alapítvány elnöke leleplezte a zsinagóga előtt, az egykori zsidó felekezeti iskola helyén felállított holokauszt-emlékművet.
A Pasitka Hermann tervei alapján készült, mintegy háromméteres alkotás a zsidók bevagonírozására utaló vasúti sínekből, egy, a nácizmus brutalitását jelképező betontömbből és egy üvegtáblából formál meg Dávid-csillagot; a táblán 1222 elpusztított bonyhádi zsidó neve olvasható.
