Kövér: A szabadság hitből lesz, sohasem pénzből

A jászok neve sokak számára egyet jelent a szabadsággal – mondta a házelnök Jászapátiban, a Jászok Világtalálkozóján.

VZ
2014. 07. 12. 15:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hit megtartó erejében rejlik nemcsak a jászok önazonosságának és megmaradásának oka, de a jász jövő záloga is – hangsúlyozta Kövér László. A házelnök szerint sokan keresik arra a választ: ha egy nép a történelem során elveszíti őshazáját és nyelvét, miképpen őrzi meg mégis önmagát.

A jászok neve hallatán napjainkban sokan mindenekelőtt a szabadságra gondolnak, hiszen méltán híres az önmaguk szabadságát 1745-ben pénzért megváltó jászok redemptiója, ám a szabadság soha nem pénzből, hanem mindig hitből lesz – húzta alá.

A magyarok és jászok összefonódó története szép példázata a történelmi, lelki sorsközösségnek, amely különösen fontos napjainkban, amikor „olyan Európában élünk, melyben sokan akarják tagadni a hitet, és nem hisznek a sorsszerűen, szervesen kialakult családi és nemzeti közösségekben” – mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke szerint a ma Európája a szabadságot egyre inkább a hagyományok, a kulturális és erkölcsi kötelékek elvetéseként értelmezi.

„Az emberi közösségek történetének íratlan, de örök érvényű szabálya, hogy ha egy közösség lélekszámban meggyengül, akkor előbb-utóbb fizikai erejét, védekezőképességét, lelki tartását és ezzel együtt javait, földjét és szabadságát, nemegyszer önazonosságát is elveszik tőle az idegenek” – fogalmazott a Fidesz politikusa, emlékeztetve, hogy az ősi alánok utódainak, a jászoknak is majdnem ez a sors jutott a török hódoltság idején, „eret vágott rajtuk a történelem”. Ennek következtében a török uralom alól felszabadító idegenek zálogba verték a jászok szabadságát, elvéve önrendelkezési jogukat és súlyos adóterheket rakva vállaikra – fűzte hozzá. Erőgyűjtésre és keserves munkaáldozatra volt szükség ahhoz, hogy a jászok „felszabadítsák magukat felszabadítóik alól”, és 1745-ben visszavásárolják jogaikat, jövőjüket és szabadságukat.

E jász redemptio üzenete az, hogy a hit által éltetett, munkával kiküzdött, közösen megélt szabadság visszaszerezhető: egyéni és közösségi szinten is mindig van esély, szívós erőfeszítéssel megváltani önmagunkat – mondta Kövér László.

A házelnök jelezte: az Országgyűlés mint a magyar történelem egy fontos pillanatát jelölte meg határozatával emléknapként a redemptio napját. A határozat ünnepi példányát Kövér László szombaton személyesen adta át a világtalálkozó házigazdáinak. Kiemelte: fontos, hogy a 21. században is képesek legyünk saját kezünkbe venni és bölcsen alakítani sorsunkat, mivel senki nem fog megváltani bennünket önmagunk helyett, magunkban és egymásban viszont bízhatunk.

Szavai szerint a kormány az elmúlt négy évben komoly küzdelmet folytatott „jelenkori önmegváltásunk sikeréért”. Ennek eredményeként a zálogterhek mérséklődtek, növekedési pályára állt az ország, és a magyarság összetartozását is sikerült megerősíteni. „A folytatásra idén tavasszal kapott megbízás értelmében a munkát valamennyi honfitársunkkal együtt el tudjuk végezni” – mondta, hozzátéve: Magyarország ezáltal megváltja önmagát, elégtételt nyújtva az elődöknek és reményt az utódoknak.

Pócs János polgármester (Fidesz–KDNP) az eseményen arról beszélt: a redemptio 269 éve azt üzeni a jászoknak: a múltból erőt meríthetnek. Az itt élők számára a jászság nemcsak szülőhely, de sors is – fogalmazott. A térség gazdag mezőgazdasági adottságai mellett vállalkozásaira is büszke lehet, az ország legjelentősebb ötven cége között huszonhat ezen a vidéken működik, több mint húszezer családnak nyújtva biztos megélhetést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.