– Hétfőn az Alkotmánybíróság megkezdi annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet 57 országgyűlési képviselő nyújtott be. Az MSZP, a Jobbik és az LMP egyes politikusai néhány független képviselővel együtt azt kérelmezik: semmisítse meg a testület a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztásáról szóló rendelkezést. Szerintük a szabály sérti a közvetlenség és az egyenlő választójog elvét. A bírák mégsem mennek nyári szabadságra?
– Július 20-án megkezdődik ugyan a törvénykezési szünet, de az ügy súlya és az önkormányzati választások közelsége miatt úgy döntöttem: rendkívüli ülést hívok össze. Dolgozni fogunk mindaddig, amíg a testület be nem fejezi az indítvány vizsgálatát. Az előkészületeket megtettük, így a jövő héten, 14-én megtarthatjuk az ügyben az első tárgyalást. Megjegyzem, 2012 óta, vagyis az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályok hatálybalépését követően nem volt arra példa, hogy az ellenzék együtt kérjen utólagos normakontrollt. Az alaptörvény szerint – a kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az ombudsman mellett – az országgyűlési képviselők egynegyede fordulhat ilyen beadvánnyal az AB-hez.
– Az eset nyilván rámutat arra is, hogy az új alaptörvény hatályba- lépése óta nem keresheti meg bárki az AB-t: az úgynevezett populáris akció megszűnt. Viszont van rá mód, hogy az érintettek alkotmányjogi panaszt nyújtsanak be jogerős bírósági ítélet ellen. Hogyan változott ezek alapján az Alkotmánybíróság tevékenysége?
– Az alaptörvény és az erre épülő alkotmánybírósági törvény olyan alkotmánybíráskodást hozott létre, amely lényegesen eltér a megelőző húsz év alkotmánybírósági munkájától. Az egyéb módosulásokhoz hozzájárult, hogy megszűnt a populáris akció, vagyis az a lehetőség, hogy bármelyik polgár bármilyen jogszabályt minden egyéni érdek nélkül megtámadjon az Alkotmánybíróság előtt. Az alkotmányjogi panasz egyik változataként megjelent ugyanakkor a jogerős bírósági ítélet alkotmányossági felülvizsgálatának kérelmezése. Magam mindig is híve voltam az ilyen típusú alkotmányjogi panasz bevezetésének, akár a populáris akció korlátozásának árán is. Úgy gondoltam, érintettséghez kellene kötni a jogszabályok utólagos vizsgálatának kezdeményezését. A populáris akció megszüntetésének egyik indoka egyébként az volt, hogy bizonyos mértékben depolitizálhatja az AB működését. Ennek kapcsán megfogalmazódott az a vélemény: nem szerencsés, ha a frissen elfogadott törvények nagy számban rögtön megjelennek a testület előtt. A változások hatására ügyeink száma összességében csökkent, így nem kell többezres hátralékot cipelnünk. Az ügycsoportokat tekintve ugyanakkor még mindig a normakontroll javára billen a mérleg. Az elmúlt két és fél évben összesen harminc jogszabályt és tizennégy bírói ítéletet semmisítettünk meg. Ez annak is köszönhető, hogy az alkotmányjogi panaszok egy részét nem bírósági ítéletek ellen nyújtják be, mivel megmaradt annak a lehetősége, hogy személyes érintettségre hivatkozva a jogszabályt támadják meg. Amennyiben az érintettséget megállapítjuk és a kérés alkotmányjogi súlyát megfelelőnek találjuk, a panaszt befogadjuk, s megítéljük.
