Czunyiné Bertalan Judit kiemelte, hogy a magyar köznevelés nemcsak együttműködik és partnerként tekint az egyházi oktatásra, hanem példaként tekint arra, amit a magyarság megtartásáért a határon innen és túl megtett. A református templomban elmondott köszöntőjében kiemelte: 162 református intézmény tanévnyitóját tartják.
Szólt arról, hogy gyakran felteszik a reformátusok magunknak a kérdést, hogy mi szükség van a 21. század rohanó világában az egyházi intézményekre. „Ezekben az iskolákban olyan gyermekek nevelése zajlik, akik másként választják a tudást, másként választják a tudáshoz való viszonyt” – fogalmazott.
A köznevelési államtitkár fontosnak nevezte, hogy istentisztelettel nyitják meg a reformátusok a tanévet, amelyen áldást tudnak kérni a következő tanév munkájára. „Én is hálás tudnék lenni, ha nem robotizált évnyitókon nyitná a tanévet a magyar köznevelés, és 25 percben Himnusztól a Szózatig, a tanév kötelező rendjét eldarálva elkezdődne az iskola – fogalmazott Czunyiné Bertalan Judit. – A köznevelés és a köznevelési törvény alapvetése [ ] a magyar oktatás- és iskolatörténetben az ezeréves magyar iskolához, az egyházi gyökerekhez nyúlik vissza.” Az államtitkár kiemelte, hogy az egyházi iskolák „az értéksemlegesség helyett az elmúlt 25 évben is az értékmellettiséget és az értékteremtést tartották egyházi köznevelési és oktatási feladatuknak”.
A tanévnyitót bevezető istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. Régi szokás, hogy istentisztelettel kezdik el a tanévet – mondta. Kitért arra, hogy egy-egy egyházi iskola elindulásánál, majd megtorpanásánál, amikor olyan kilátástalannak látszott, „meg lehetett látni Isten tápláló igéjét és lelkét”.
Varga Nándor kecskeméti lelkipásztor köszöntőjében kiemelte, hogy ebben az évben ünnepeli a 450. évfordulóját a református oktatás Kecskeméten. Megemlítette, hogy az évforduló alkalmából kiadott könyv kitér a református oktatás megszüntetésére, majd a kilencvenes években a csodával határos újraindulására.
Huszár Pál főgondnok, a zsinat világi elnöke tanévnyitó beszédében hangsúlyozta: nemcsak a tehetség jár felelősséggel, a megszerzett tudás is. A főgondnok azt mondta, hogy a tantervi előírások az egyházi iskolákra is kötelező érvényűek, tanítványaik állják a sarat, nincs szégyenkeznivalójuk.
„Érték- és erkölcsi válsággal sújtott világunkban az iskoláinkból kikerült fiatalok különbséget tudnak tenni jó és rossz, érték és értéktelenség között” – fogalmazott. Álláspontja szerint magyarságunk és európaiságunk nem áll ellentétben, mert az lehet jó magyar, aki jó európai is. „Kérem az Isten áldását tanáraink és diákjaink közös munkájára” – mondta beszéde végén, majd bejelentette a tanév megnyitását.
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a város olyan, főiskolásokat támogató ösztöndíjat fogadott el, amelyre minden Kárpát-medencei, magyar tannyelvű középiskolában végző fiatal pályázhat.
