Nem előzmények nélküli a mostani rendpártias pálfordulás az baloldalon. Valójában a rasszista-antirasszista kétarcú beszéd eddig is megvolt a régi-új szocialista táborban. Emlékezhetünk: tavaly októberben a bajai időközi választás alkalmával a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014 rasszista internetes játékot tett fel a honlapjára, amelyen a sötétbarna figurák voltak hivatottak az utaztatható, tehát korrumpálható jobboldali roma szavazókat megjeleníteni. Tavaly szeptember elején Orbán Viktor miniszterelnök fényképéhez minősíthetetlen megjegyzéseket fűztek a Milla, az MSZP, a DK, a 4K!, a Nol.hu és a 168 óra Facebook-oldalán. Egy évre rá tulajdonképpen megismétlődött a gyomorforgató produkció, amikor a Milla közösségi oldalán egy szellemesnek szánt bejegyzés a kormányfő fotóját kreolosra sötétítette.
Ez a kirekesztő hozzáállás egyáltalán nem gátolja a magukat európainak mondó alakulatokat abban, hogy sokszor személyükben is ugyanazok a rasszizmus vádjával éljenek. Amikor a Fidesz elnöke azt nyilatkozta 2009 februárjában, hogy cigánybűnözés nincs, csak cigány bűnözők, hatalmas volt a műfelzúdulás a posztpártállami mezőnyben. Akik akkor nem győztek tiltakozni egy, magát a cigánybűnözés kifejezést elutasító megnyilatkozás ellen, ma a világ legtermészetesebb dolgának tartják Eörsi Mátyás romabűnözéses szövegét („sajnálatos, de statisztikailag igenis létezik a romabűnözés”). Ahogy Pásztor Albert öt évvel ezelőtti megjegyzését is arról, hogy a cigányokkal nem lehet együtt élni.
Számukra máig megfellebbezhetetlen jogi, kriminalisztikai szaktekintélynek számít az a Gönczöl Katalin MSZP–SZDSZ-koalíció alatti ombudsman is, akiről a Magyar Nemzet írta meg először, hogy publikációiban visszatérő terminus technicusként használta a cigánybűnözés kifejezést. Ez a ballib politikai kör semmilyen kivetnivalót nem talált abban, hogy Deutsch Tamást egy szocialista önkormányzati képviselő ledíszzsidózta. Azon sem akadtak fenn, hogy egy másik, angyalföldi MSZP-s politikus fideszes képviselőtársát, Szabó Györgyöt zsidózta le. Az utódpárt parlamenti képviselője volt továbbá Zuschlag János, aki a holokauszt áldozatain viccelődött. A szocialista ifjúsági szervezet elnökhelyettese lemondott mandátumáról, ám mellette álló társai, Ujhelyi Istvántól Arató Gergelyig, akik nevetgéltek, mosolyogtak az otrombaságon, a posztjukon maradtak.
Nem is csináltak titkot az utódpártban abból, hogy nekik a kisebbségi kérdéskör csak haszonmaximalizálási szempontból fontos. Teleki László, az MSZP volt államtitkára 2009-ben egy tanulmányban lefektette: meg kell találni az egyensúlyt, hogy a rasszista MSZP-szavazók körében se legyen szavazatvesztés. Szabó Éva MSZP-s képviselő sem köntörfalazott: Veres János akkori felesége egy őszödi frakciógyűlésen amiatt aggódott 2008-ban, hogy egyes anyák olyan gyógyszereket képesek beszedni a magasabb segély érdekében, amelyek következtében súlyosan sérült gyermekek jönnek a világra.
A szalonképesnek álcázott rasszista alapmodell feltehetőleg Horn Gyula akkori miniszterelnök megnyilatkozása volt, aki 1998-ban miniszterelnökként indítványozta: a cigányság határolódjon el a bűnözőktől. Vagyis kollektíve bélyegzett meg egy egész – magát ráadásul nagyrészt magyarnak valló – etnikumot. Ebbe a kategóriába tartozik Kovács László huszonhárommillió román munkavállalóval való riogatása 2001– 2002-ben. Az MSZP akkori elnöke ezt úgy fogalmazta meg több variációban, hogy a kormány ráeresztené a huszonhárommilliós román munkaerőpiacot az országra. A 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazással beérett a lélektani hadviselés.
A külföldi média inkább más ügyekben mozgósítja magát. Se szeri, se száma a Magyarországot rasszista fészekként beállító tudósításoknak – kizárólag akkor, ha nem a baloldal van kormányon. Általában volt SZDSZ-es, balliberális közéleti embereket, volt és mai politikusokat szólaltatnak meg a riportokban, cikkekben mint aggódó független értelmiségieket.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
