A valamivel több mint nyolcmillió választópolgárnak legkésőbb augusztus 25-ig kell megkapnia a választásról szóló értesítőt. A korábbi évektől eltérően a választók nem kapnak ajánlószelvényt az értesítő mellé, mivel átalakult a választási rendszer és az ajánlószelvény-gyűjtést felváltotta a jelöltek ajánlóíven történő ajánlása.
A képviselő-jelöltséghez, polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát a jegyzők állapították meg augusztus 18-án a névjegyzékben szereplők száma alapján, a megyei főjegyzők pedig a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát határozták meg. A nemzetiségi választáson induláshoz szükséges ajánlások számát a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg a választások kitűzésekor, nemzetiségek és települések szerint bontásban. A jelöltek az ajánlásokat ajánlóíveken gyűjthetik.
A választási irodák legkorábban augusztus 25-én adhatták át az ajánlóíveket: ezeken szerepel az ajánlóív sorszáma, hitelesítő bélyegzőlenyomat, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet megnevezése (vagy a független jelölés ténye). A választási iroda nyilvántartja, hogy egy-egy jelölőszervezetnek, illetve jelöltnek hány ajánlóívet adott át.
Az ajánlóíven fel kell tüntetni annak a nevét és aláírását is, aki az ajánlásokat gyűjti, vagyis bárki csak a hitelesített ajánlóív birtokában jogosult ajánlást gyűjteni.
Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat. Az ajánlás nem vonható vissza.
A jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhető. A választási eljárási törvény kifejezetten tiltja, hogy bárki az ajánlásért cserébe bármilyen előnyt – például pénzt vagy ajándékot – ígérjen, illetve adjon, ez bűncselekménynek minősül. A jelölőszervezetek azonban a saját ajánlásgyűjtő aktivistáiknak adhatnak díjazást. Ajánlást a választáson induló pártok, egyesületek, illetve jelöltek, valamint az ő meghatalmazásukkal rendelkezők gyűjthetnek.
Az ajánlás csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár feltüntette a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét és anyja nevét. A választópolgár adatait más is rávezetheti az ajánlóívre, de azt mindenképpen a választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia.
Az ajánlásokról tilos másolatot készíteni, és tilos az adatokat esetlegesen adatbázis építésére felhasználni.
Az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek szeptember 8-ig gyűjthetik az ajánlásokat, eddig az időpontig kell bejelenteni – és az ajánlóíveket leadni – a helyi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. A megyei listát állító jelölőszervezetek szeptember 9-ig gyűjthetik az ajánlásokat.
Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja az ajánlás gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben.
Tilos ajánlást gyűjteni közösségi közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségeiben is.
A választópolgároknak figyelniük kell arra, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma és fel van tüntetve rajta az aláírásgyűjtő polgár neve és aláírása.
Ajánlóív nem maradhat a jelöltként indulni szándékozónál, illetve a jelölőszervezetnél, mivel az összes ajánlóívet kötelesek átadni a választási irodának a jelölt (illetve lista-) bejelentésére nyitva álló határidőig. Aki elmulasztja leadni az összes ajánlóívet, megbírságolják. A bírságot a választási bizottság szabja ki hivatalból, ennek összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint. Az országgyűlési választástól eltérően az önkormányzati voksoláson már nem lehet bírságot kiszabni a határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.
Az országgyűlési választásokon a pártokat és jelölteket összesen 1,9 milliárd forintra bírságolták az időben le nem adott ajánlóívek miatt.
